Visszatartja három magyar EU-s program kifizetését az Európai Bizottság

2018. október 16., 11:54

Szerző:

Az Európai Bizottság gyakorlatilag felfüggesztette három magyar operatív program kifizetéseit. Az EB egy figyelmeztető levelet küldött idén az Orbán-kormánynak, miszerint a testület nem fogad be számlákat. Megegyezés nélkül viszont elszállhat a költségvetési hiány, a projekteket ugyanis a magyar állam központi forrásból előfinanszírozza – írja a G7.

A kifizetés felfüggesztése három programot érint: a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési operatív programot (TOP).

A portál az EB-től úgy értesült, hogy hivatalosan nem függesztették fel a programokat. A bizottság arról döntött, hogy addig nem fogadnak be számlákat, amíg a kormány nem reagál a testület észrevételeire.

Az Európai Bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben. Szúrópróbaszerűen ellenőrzött és azt tapasztalta, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. A túl sok korrupció- vagy visszaélés-gyanús ügy miatt magyarázatot vár és a pályázati rendszer kijavítását kérte a kormánytól.

Már egy ideje nem érkezett pénz az Európai Uniótól, az uniós támogatásokat emiatt a kormány a költségvetés terhére, lényegében állami forrásból előfinanszírozta az elmúlt időszakban. Csak idén már eddig több mint 1200 milliárd forintnyit. Emiatt a legfrissebb, augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett.

A G7 úgy értesült, hogy a bizottság két ügyben, az Elios és a 4-es metró ügyében várja a magyar kormány válaszát. A kormánynak hamarosan el kell döntenie, hogy kiveszi az uniós támogatási körből a projekteket, vagy feljelentést tesznek az Elios Zrt. ellen. Hasonló a helyzet a négyes metró esetében is, tehát vagy elveszítjük az uniós pénzt, vagy feljelentést tesznek a beruházásban részt vevő multik, például a Siemens vagy az Alstom ellen is.

 

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.