"Viktor mindent visz" - a magyar kormányról ír a Guardian

A lap szerint Magyarország ellenállása az IMF szorításában vergődő további országok számára is példa lehet, hiába próbált kivonulásával nekik is üzenni az IMF. A nemzetközi pénzügyi szervezettel való szembeszállás első "állomása" volt a bankadó bevezetése, ami az IMF-nél lobbizó pénzügyi intézmények akarata ellenére is a kormány eredeti elképzelései szerint valósult meg – idézi a cikket az

Ezután a kormány az IMF-fel való tárgyalások során elutasította további megszorító intézkedések bevezetését a hiánycsökkentés érdekében. A lap megemlíti, hogy Magyarország már négy éve megszorító intézkedésektől roskadozik, melyek hatására a költségvetési hiányt négy év alatt sikerült a GDP 9 százalékáról 3,8 százalékra levinni. Sőt, az ország folyómérleg-hiánya kevesebb mint egy százalék az idén. Közben a magyar munkanélküliség a válság hatására a 2007-es 7 százalékról mára 12 százalékra kúszott, a gazdasági növekedés pedig nagyon nehezen indul be, a lap szerint így a magyarok teljes joggal tehették fel maguknak a kérdést, hogy ennyi megszorítás után még meddig kell várni, hogy meglássák a fényt az alagút végén. Az Orbán-kormány éppen ezért helyesen döntött amellett, hogy nem hoz több népnyúzó intézkedést, nem enged az IMF nyomásának, így a szervezettel történő tárgyalások július 17-én megszakadtak.

A lap megemlíti azt is, hogy az IMF-el történő szembeszállás mellett az új kormány az MNB-vel is hadban áll - ami szintén nem tetszik a nemzetközi szervezetnek. Az Orbán-kormány ugyanis számon kérte az MNB-n, hogy túl sokáig tartotta túl magasan az alapkamatot, fékezve ezzel a gazdasági kilábalást. Közben a jegybankelnök Simor András fizetését a negyedére vágták.

A lap szerint Simor fizetésének megkurtítása nagyon is helyes volt, sőt ugyanezt kellett volna tenni Alan Greenspan, egykori Fed-elnök, és Ben Bernanke, jelenlegi Fed-elnök fizetésével is, akik nagyban hozzájárultak a '29-es világgazdasági válság óta bekövetkezett legsúlyosabb recesszió kialakulásához. A magyar alapkamatot a lap az amerikaihoz hasonlítja, amely 2008 vége óta 0-0,25 százalékon áll, és megjegyzi, hogy a magyar irányadó ráta valóban az egyik legmagasabb európai viszonylatban is – idézi az írást az Origo.