Vége a játékgépeknek: ennyit bukott rajta az állam

90 milliárdot bukott az állam adóbevételben a játékgépek halálán - Tavaly szeptemberben zárószavazás előtti módosítókkal bombázta szét a szerencsejáték-törvényt Lázár János akkori és Rogán Antal jelenlegi Fidesz-frakcióvezető. Az utolsó pillanatban átírt jogszabályok miatt az eltelt háromnegyed évben a játékgépek 80 százalékát lezárták. Így ugyan teljesült az a cél, hogy eltűnjenek a segélyeket beszippantó játékgépek, de a nagyvárosi kaszinókat is ellehetetlenítették – keseregnek a piaci szereplők. Ráadásul néhány év alatt közel százmilliárd forint bevételtől esik el a költségvetés, holott Lázár az állami bevételek növelésével érvelt a változtatások mellett. A politikusok egyelőre nem válaszoltak arra, hogyan értékelik az elért változásokat.

2012. szeptember 1., 05:25

A szerencsejáték-törvény tavalyi módosításával a parlament elérte, hogy a jövő évtől egészen más szabályok vonatkozzanak a pénznyerő automaták üzemeltetőire, mint eddig. Az új, jóval szigorúbb, a szektor átláthatóbb működéséhez vezető változtatásokat sokan sürgették, de az elfogadott reformok végül nagyon szigorúak lettek. A játékgéppiacot átalakító legfontosabb törvényeket két fideszes képviselő, Rogán Antal és Lázár János nyújtották be tavaly szeptemberben, de az ügy egy évvel korábban kezdődött - írta az Index.

Lopott százmilliárdok?

Lázár János írásbeli kérdésben fordult a miniszterelnökhöz (

pdf) 2010 novemberében, hogy megtudja: „kinél landoltak a pénznyerő automatákból származó milliárdok”. Lázár felvetéseinek a lényege az volt, hogy a játékgép-üzemeltetők szoftverekkel és trükkös könyveléssel hamis forgalmi adatokat küldenek a felügyeleti szerveknek, az NGM-nek és a Szerencsejáték Felügyeletnek, amit ezek hagynak. Az „adócsalással és megtévesztéssel mintegy 200 és 400 milliárdos haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatalok és az állam elől... Feltételezhetően több ezermilliárdos adókiesése keletkezett a Magyar Köztársaság költségvetésének éveken át” – fogalmazott.

A kérdésre válaszolva az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium nevében Matolcsy György azt közölte Lázárral (

pdf): „az egész pénznyerő automata ágazat 2009. évi tiszta játékbevétele 81,3 milliárd forint, összes játékadó-befizetése pedig 36,2 milliárd forint volt... Ez alapján a jelzett adókiesés mértékét eltúlzottnak tartom. Képviselő úr által hivatkozott számok forrása számomra ismeretlen, nem derül ki a számítás módja, így azok ellenőrzésére sincs mód. Az érvelés nemcsak számszerűségében problematikus, hanem tárgyi tévedéseket is tartalmaz”.

Lázárt az NGM-es feddés ellenére egy évvel később, 2011 szeptemberében saját számításaiból kiindulva olyan módosítót nyújtott be, amiről azóta a tapasztalatok azt mutatják: rossz a költségvetésnek és az adófizetőknek is, ráadásul a jelenlegi piaci szereplőket is sarokba szorítja. A módosító indoklásában szereplő célt – csökkenteni a szerencsejáték-ipar káros társadalmi és egészségügyi hatásait, az elszegényedett térségben élőket megmenteni attól, hogy segélyüket a játékgépekbe dobálják, és ezzel kockáztassák, hogy uzsorabűncselekmény áldozataivá váljanak – sikerült elérni. Viszont a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték: a jelenlegi jogszabályi környezetben a működésüket főleg a turistákra alapozó, jelentős játékadó-bevételt fizető nagyvárosi kaszinók is ellehetetlenülnek.

Zárószavazás előtt - az

Index cikkét itt olvashatjavégig.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.