Változik a Munka Törvénykönyve: mi vár a kismamákra júliustól?

2011 decemberében fogadta el az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, mely számos változást tartalmaz mind a munkavállalók, mind a munkáltatók szempontjából, sőt, a kismamákat is érinti néhány módosítás.

Kevesebb szabadság

Míg a gyermekek után járó pótszabadságok és a szülési, illetve a fizetés nélküli szabadság változatlanok maradnak, az apák gyermekszületés esetére járó pótszabadsága picit bővül júliustól: ikreknél 7 napot vehetnek igénybe, míg egy gyermeknél marad az eddigi öt nap.

Változik viszont a GYED: az eddig egy év helyett annak csak az első hat hónapjára jár szabadság.

Az eddigi rendelkezések szerint, ha a munkaadó a felgyűlt szabadságot nem tudta az esedékesség évében kiadni, mert a dolgozó otthon gondozta a babáját, akkor a munka megkezdése után 30 napon belül ki kellett azokat adni, így annak ellenére, hogy papíron az anya már dolgozott, ténylegesen otthon volt szabadságon, és ez idő alatt például beszoktathatta a gyermekét bölcsődébe vagy óvodába. Az új szabályozás szerint viszont, ha az anya több, mint 183 napot esett ki egybefüggően a munkából, akkor a munkáltatónak nem 30, hanem 183 napja van a felgyűlt szabadságok kiadására. Tehát a GYED alatti szabadság csökkentése miatt kevesebb szabadnapot tud „gyűjteni” az anyuka, és adott esetben a munkaadónak nem kötelessége azt azonnal kiadni. A TGYÁS idejére járó szabadság viszont változatlan marad.

Változik az anyukák elbocsájtás elleni védelme

Eddig a 3 évesnél fiatalabb gyermekük mellől munkába visszatérő anyukák teljes védettséget kaptak. Ez nagyjából továbbra is megmarad, de a módosított törvény megfogalmaz olyan különleges eseteket, amikor mégis megszüntethető lesz július 1-től a munkaviszonyuk. Ilyen különleges esetnek minősül például, ha súlyos gondatlanságból vagy szándékosan nem végezték el munkájukat, ám hogy ebbe a kategóriába pontosan ki tartozik, az már nagyrészt a munkáltató döntésétől függ.

Az új törvényben tételesen azt is felsorolják, hogy kit illet felmondási védelem: nem lehet elküldeni a terhes, szülési szabadságon lévő, vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodó nőket, illetve a lombikkezelésen résztvevőket sem, de csak a kezelés kezdetétől számított hat hónapig. Azon 3 év alatti gyermeket nevelő anyák védettségéről viszont, akik nincsenek fizetés nélküli szabadságon, nem rendelkezik teljesen egyértelműen a törvény, de a szaktárca szerint rájuk is vonatkozik az elbocsátás elleni védelem.

Persze őket is el lehet küldeni, ha a már említett különleges esetnek minősülnek, azaz lényeges kötelezettségüket nagy mértékben megszegik, vagy olyan magatartást tanúsítanak, mely ellehetetleníti a munkaviszony fenntartását. A 66. § ötödik bekezdése még hozzáteszi ezekhez, hogy az anyák munkaviszonya azok dolgozói képességei miatt csak akkor szüntethető meg, ha végzettségüknek, előző munkakörüknek megfelelő, másik betöltetlen állás nincs a cégnél, vagy van ugyan, de azt elutasítják.

Lényegi változás továbbá, hogy júliustól a védelem csak akkor jár, ha a terhességéről és a fizetés nélküli szabadság igénybe vételéről, illetve munkába való visszatérési szándékáról előzetesen a kismama tájékoztatta munkaadóját - az eddigi rendelkezések a fogantatástól védték az anyukákat. Júliustól a terhesség eltitkolása, vagy egyszerűen esetleges nem tudása a felmondási védelem megszűnését jelenti - érdemes ezeket a kötelező tájékoztatásokat írásban úgy benyújtani, hogy annak mindenképpen nyoma maradjon, például tértivevényesen. A munkába való visszatérési szándékot is ugyanilyen formában ajánlott beadni.

Összefoglalva tehát: azt az anyukát, aki három év alatti gyerekétől visszatér dolgozni, és erről írásban tájékoztatta is a munkaadóját, kötelező visszavenni, kivéve, ha a cégnél nincs az anyuka számára megfelelő állás, és régi munkakörébe sem tudják visszavenni - persze elbocsátáskor a céget valós és tényszerű indoklási kötelezettség terheli. A terhes anyákat pedig csak a bejelentést követően érinti a felmondási védelem.

Kötelezővé tett részmunkaidő

A kismamák részmunkaidős foglalkoztatása egyelőre igencsak gyerekcipőben jár hazánkban - az eddig törvények sem segítették, hiszen a munkáltatónak nem volt kötelessége részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani, így nem is nagyon tette. Júliustól viszont a három év alatti gyermeket nevelő anyákat - a fizetés nélküli szabadság megszűnése után - a munkáltató köteles részmunkaidőben visszavenni, és az addigi munkaidőt a munkaszerződésben annak felére módosítani, ezt viszont a munkavállalónak kell előre kérvényeznie. A nem napi négy órában dolgozni vágyó anyukák viszont ismét bajban lesznek, mert csak a négy órás részmunkaidős foglalkoztatás lesz kötelező.

Vezető beosztású vagy lombikprogramban részt vevő anyukákat érintő változások

A vezető beosztásban dolgozó nőket, lévén hogy bizalmi pozícióról van szó, semmiféle felmondási védelem nem illette eddig. A júliusban hatályba lépő módosítások ezen annyit változtatnak, hogy továbbra is elküldhetők terhesen vagy szülési szabadságon is, de most már valós és okszerű indokot is fel kell mutatni hozzá.

A mesterséges megtermékenyítési kezeléseken részt vevők is kaptak némi védelmet: nem mondhatnak fel annak a nőnek, aki lombikprogramban vesz részt, de csak a kezelés kezdetétől számított hat hónapon át. Ehhez viszont a dolgozónak be is kell jelentenie, hogy ilyen kezelést kezd meg - írta a