Újabb negatív csúcs Görögországban – megint sztrájkhullám közeleg

Görögországban 10 éves csúcsra emelkedett a munkanélküliség az első negyedévben. A kormány egyebek mellett a minimálbér csökkentésével és az elbocsátások megkönnyítésével javítana a helyzeten. A görög statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta 11,7 százalékra emelkedett az év első három hónapjában, a 2009 negyedik negyedévi 10,9 százalékról. A munkanélküliség - amely 1,6 százalékponttal haladja meg az euróövezeti átlagot - legutóbb egy évtizede volt hasonló nagyságú Görögországban.

2010. június 18., 07:54

Az állástalanok tábora a gazdasági visszaesés hatására várhatóan tovább bővül. A hazai össztermék (GDP) 4 százalékkal csökkenhet az idén. Ebből 2,5 százalékpont a súlyos adósságválság miatt bevezetett megszorítások, a fizetés- és nyugdíjcsökkentések, és adóemelések hatása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a recesszió miatt 15 százalékig emelkedhet az idén a munkanélküliségi ráta.

A kormány csütörtökön átfogó munkaerőpiaci reformot terjesztett elő. Ennek részeként a magánvállalatoknál törvényileg előírt végkielégítés mértékét a felére csökkentenék. A 25 éven alatti munkavállalók minimálbérét havi 740 euróról 592 euróra csökkentené a kormány, a 150 főnél többet foglalkoztató cégeknek pedig engedélyezné, hogy a jelenlegi, havi 2 százalék helyett az alkalmazottak 5 százalékát bocsáthassák el.

A szakszervezetek felháborodására reagálva a Andreasz Loverdosz munkaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a reformot az országot 110 milliárd eurós hitelkerettel támogató IMF és az euróövezeti tagállamok "diktálták", és az intézkedések hosszabb távon növelik a foglalkoztatást és javítják Görögország versenyképességét.

A szakszervezetek újabb sztájkot helyeztek kilátásba.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.