Újabb fejezet Oszkó Péter szappanoperájában

A négy hónapja hivatalában lévő pénzügyminiszter, Oszkó Péter augusztus elején tollat ragadott és összefoglalta a válságkezeléssel kapcsolatos kormányzati intézkedések stratégiáját, célrendszerét. Cikkének a

Válságkezelés és vagyonadó-szappanoperacímet adta, talán sejtve, hogy a sokak által figyelt történetnek még korántsincs vége.

„Miként lehetséges, hogy számtalan fájdalmas intézkedés bevezetésekor a legharsogóbb vita mégis a vagyonadóról folyt, illetve folyik? Talán éppen azért, mert az általa érintett réteg bír a legnagyobb hatással a véleményformálásra, vagy esetleg ebben a körben a legalacsonyabb az alkalmazkodási hajlandóság.”

De azt bizonyára nem sejtette, hogy a következő vitázó éppen az állampolgári jogok biztosa, Szabó Máté lesz. Bár civil hangok is fel- feltűnnek a médiazajban. Az egyik hozzászóló egyenesen

Abszurdadónakminősítette a napokban az új adófajtát átgondolatlansága, összeférceltsége miatt:

“Arra valószínűleg nem gondol a miniszter, hogy egyeseknek nem a vagyonadóval mint adónemtípussal van gondja, hanem az átgondolatlan jogszabállyal, amely jóval többet árt a válságpolitikai intézkedések szélesebb körű elfogadásának, mint amennyi bevételt hoz.”

Szabó Máté kifogásai

Az

állampolgári jogokbiztosa eddig nem hallott új elemeket is bevont a törvényességi vitába. Kérdésesnek látja az adóalap számításának és bevallásának előírását, a nagycsaládosokra vonatkozó rendelkezést és az adófelfüggesztés szabályozásának egyes elemeit. Továbbá a bevezetés időzítését sem tartja elfogadhatónak.

- Egy ingatlan forgalmi értékét akkor lehet tudni, amikor az gazdát cserél, minden egyéb az egyfajta becslés – mondta a bejelentését követő interjúkban Halász Zsolt az ombudsmani hivatal pénzügyi szakjogásza - Problémát okoz a forgalmi értéken alapuló adóalap meghatározásában, hogy a törvény semmilyen fogódzót nem ad sem az adóalany, sem az adóhatóság számára egy adott ingatlan tényleges forgalmi értékének meghatározásához – tartalmazza az ombudsman közleménye.

Korábban ingatlanközvetetítők ugyancsak bírálták a törvényt,

mert aránytalannak tartották az értékövezeti besorolás meghatározását.

Az ombudsman szerint nem rendezett résztulajdon utáni fizetési kötetelettség sem. “a tulajdonosok adófizetési kötelezettsége a jogalkotó szándéka szerint csak a tulajdoni hányaduk arányában áll fenn, de az elv nem érvényesült a mentességi szabályok megalkotása során. A törvény rendelkezései a mentességet kizárólag az ingatlan értékéhez kötik és nincsenek figyelemmel arra, hogy az adott ingatlannak hány tulajdonosa van, így egy nagyobb értékű ingatlan kisebb arányú résztulajdonosa adófizetésre kötelezett lehet, szemben egy olyan adóalannyal, aki azonos értékű tulajdonnal rendelkezik egy kisebb, már mentességet élvező ingatlanban.”

Leghangsúlyosabban azonban a nagycsaládosokat érintő, vélhetően nagyobb fizetési kötelezettség ellen érvel.
“a családokat, különösen a nagycsaládokat közvetlenül hátrányosan érintő diszkriminatív helyzetet teremtett az a szabályozás, amely a kisebb létszámú háztartások kisebb méretű és ezáltal alacsonyabb értékű, de magasabb komfortfokozatú lakóingatlanát mentesíti az adó alól, ugyanakkor a nagyobb család indokolhatóan nagyobb méretű és sok esetben ezért nagyobb forgalmi értékű lakóingatlanát adókötelessé teszi, és neki csak egy jelképes mértékű kedvezményt biztosít. “

Állami kölcsönnel vásárolt lakásra nem kérhető az adómentesség

Jelzáloggal terhelt ingatlanra nem kérhető adófelfüggesztés, ami ugyancsak sérti az alkotmányos jogokat a biztos álláspontja szerint. “Nem élhetnek például az adófelfüggesztéssel mindazok, akiknek lakóingatlanára már más okból be van jegyezve az elidegenítési és terhelési tilalom – ilyen lehet azok esete, akik lakáscélú állami támogatást vettek igénybe.

A törvény mindezeken kívül sérti a jogbiztosnág elvét, mert kevés időt hagyott családoknak arra, hogy felkészüljenek a megváltozott helyztre. Hiszen a lakáshitellel vásárolt otthonokat akár több évtizedeken át kell törleszteni, ahhoz képest valóban eltörpül a még hátralévő idő az ingatlanadó januári bevezetésig. Szabó Máté a követekőképpen fogalmazta meg mindezt.

” fél éves felkészülési idő – noha viszonylag hosszúnak tűnik – csak a jogszabályi rendelkezések megismeréséhez elegendő, de a megváltozott adózási környezethez való alkalmazkodáshoz biztosan nem. A szabályozás ilyen gyors hatályba léptetése sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét.”

Pénzügyminisztériumi cáfolat

A

PénzügyminisztériumSzabó Máté állásfoglalását követően már néhány órával tételesen cáfolta annak állításait. Egyúttal felajánlotta a konzultációk lehetőségét.

“ a Pénzügyminisztérium felajánlja, szakmai konzultációval segíti a véleményalkotókat. A téves következtetések ugyanis megnehezítik az adóalanyok és a hatóságok felkészülési és jogértelmezési munkáját.” –írták
A szappanoperának valószínűleg még sok fejezete lesz.