Újabb brüsszeli felszólításokat kapott Magyarország

Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság szerdán Magyarországnak több már folyó kötelezettségszegési eljárás kapcsán. A testület a második szakaszába léptette a korábban megindított eljárásokat a távközlési adó, a kiskereskedelmi adó, és az étkezési utalványok kapcsán. Az uniós jogszabályokban meghatározott maximális két hónap helyett egyhónapos válaszadási határidőt adott a Bizottság Magyarországnak a cafeteria-szabályozással kapcsolatban. Brüsszel továbbra sem látja védhetőnek a magyar kormány érvelését az étkezési utalványok piacán lévő adózási jogszabályok miatt. Az Európai Bizottság a levélben felszólította Magyarországot arra, hogy biztosítsa a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára – jelenti a

Bruxinfo.

Brüsszel szerint a magyar törvények indokolatlan és aránytalan korlátozásokat alkalmaz a külföldi tulajdonú szolgáltatók számára, amely a bizottsági érvelés alapján sérti a szolgáltatási irányelv rendelkezéseit. Mint arról a BruxInfo korábban beszámolt, az Európai Bizottság tavalyi piaci panaszok alapján már februárban jelezte a kormánynak, hogy aggályosnak látja a béren kívüli juttatások piacán alkalmazott adózási jogszabályokat. A kötelezettségszegési eljárást végülis csak júniusban indította meg Brüsszel Magyarország ellen, akkor hivatalosan is megismételte a korábban informálisan hangoztatott érveket: a január elsején hatályba lépett SZJA-törvény nevesíti az állam által kibocsátott Erzsébet-utalványt, mint amely kedvezményes adókulcs alá esik, míg a piac többi szereplője csak jóval magasabb személyi jövedelemadó megfizetése mellett bocsáthat ki hasonló célú utalványt. Ahogyan júniusban a felszólító levélre, a szerdán küldött indokolással ellátott véleményre is egy hónapot adott az EU a válaszra, ha pedig a kormány nem tudja hitelt érdemlően meggyőzni a Bizottságot arról, hogy a jogszabály megfelel az uniós előírásoknak, akkor a testület az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot.

Második szakaszába léptette a júniusban indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság a távközlési adó ellen is. A 2010 őszén ideiglenes céllal bevezetett telekommunikációs adónem kapcsán nyáron indított új eljárásban a testület azt mondta, a bevezetett új adónem a közvetlen adózásra vonatkozó uniós jogszabályokba ütközhet. Az adóügyi EU-biztos szóvivője a BruxInfo kérdésére akkor elmondta, a telekommunikációs adó diszkriminatívan érinti a külföldi távközlési szolgáltatókat. Emer Traynor szerint az Európai Unión belül számos adózási alapelv van, amit a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, ezek közül az egyik az egyenlő bánásmód a hazai és a külföldi vállalkozásokkal szemben.

A távközlési adó miatt egy másik eljárás is folyamatban van. A közvetlenül a hatályba lépése után, 2011 márciusában indított első eljárásban az adónem bevételeinek állami felhasználását vitatta a Bizottság. A testület akkor azzal érvelt, hogy az adónem igazgatási díjnak tekinthető, és így az engedélyeztetési irányelv hatálya alá tartozik. A belső piaci jogszabályok alapján viszont igazgatási díjat csak úgy lehet szedni a piaci szereplőktől, ha ezeket a pénzeket a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére fordítja az állam. A kabinet viszont nem titkoltan az államháztartás egyenlegének javítására fordította a távközlési adó bevételeit. Az emiatt indított eljárás jelenleg az Európai Bíróság asztalán fekszik.

A kiskereskedelmi válságadó kapcsán is a júniusban megindított eljárást léptette a második szakaszba az Európai Bizottság. Az ugyancsak 2010 őszén megszavazott, átmenetinek szánt válságadóval összefüggésben már két évvel ezelőtt érkezett panasz Brüsszelbe, kifogásolva, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások árbevételére kirótt különadó aránytalan mértékben sújtja a külföldi vállalkozásokat. A kiskereskedelmi és a távközlési adó kapcsán az Európai Bizottság közölte, az adókulcsok kialakítása és a két piac struktúrája miatt a gyakorlatban a hazai vállalatok kedvezőbb elbánásban részesülnek, és az adók többnyire a külföldi tulajdonú vállalatokat terhelik. A Bizottság úgy véli, hogy ez sérti a letelepedés szabadságát. Brüsszel felszólította Magyarországot arra, hogy két hónapon belül változtassa meg az érintett jogszabályokat, és hozza azokat összhangba az uniós joggal. Ennek elmulasztása esetén az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket – olvasható a közleményben.