Új politikát ajánlanak Magyarországnak
Az unió és a Nemzetközi Valutalap szerint fenntarthatatlan a magyar költségvetési politika. A vélemény kétségessé teszi, hogy Orbán Viktor kibújhat-e a túlzott deficit-eljárás alól, illetve hogy szabadabban költekezhet-e a választások előtt.
Az Európai Bizottság küldöttsége a felülvizsgálat után úgy fogalmazott, hogy további lépésekre van szükség, mégpedig elsősorban a kiadási oldalon, ha Magyarország tartósan és kiegyensúlyozottan 3 % alatt akarja tartani a büdzsé hiányát, írja a Bloomberg.
Az IMF erre az évre 3,25 %-os, 2015-ig pedig több, mint 3 %-os deficitet jósol. Közben a Moody’s azt jelentette, hogy Kelet-Európában a magyar finanszírozási szükségletek a legmagasabbak, ami azt jelenti, hogy idén az éves gazdasági teljesítmény 19 %-nak megfelelő összeget kell kölcsönként felvenni.
A Bloomberg arra mutatott rá, hogy az Orbán-kormány különadókat vetett ki és államosította a magán nyugdíjpénztárak vagyonát, mivel ily módon akarta csökkenteni a deficitet, illetve az államadósságot. Az IMF szerint azonban intézkedések visszavetették a hitelezést, a beruházásokat és a növekedést, és elképzelhető, hogy semlegesítik a hatalom megszorító lépéseinek hatását. Ily módon az ország tartozásainak értéke a régión belül messze a legmagasabb, 78 % körül mozog, azaz 10 %-kal magasabb, mint a válság előtt volt. A Valutaalap a növekedés érdekében új politikát ajánl, ideértve a torzító ágazati adók megszüntetését, a kiadások visszafogását, valamint a hatékonyabb szociális juttatásokat. Az unió a hitelezés és a befektetések fellendítésére a banki környezet javítását szorgalmazza.
Hétfőn egyébként Los Angelesben első állomásához érkezett a tervezett magyar eurokötvény-kibocsátás toborzó körútja. Közben az elemzők többsége várta, hogy kedden ismét kamatot vág a Monetáris Tanács. Pedig az IMF arra figyelmeztet most közzétett jelentésében, hogy a pénzügyi könnyítés kérdésében nagyon óvatosan kellene eljárni, mert az alacsonyabb kamatszint addig nemigen serkenti a hitelezést, illetve a kölcsönök keresletét, amíg nem enyhítenek a bankok terhein. Gárgyán Eszter a Citibanktól pedig arra mutatott rá, hogy a bizalom megrendülését és a forint hirtelen gyengülését eredményezheti a túlzott kamatcsökkentés, illetve bármiféle olyan pénzügypolitikai lépés, amely a mennyiségi könnyítéshez vezet.
