Új Orbán-csomag: rosszabb lesz annál is

Magyarországon nincsenek és nem is lesznek megszorítások - ismételgetik a kormány képviselői a hivatalos álláspontot. Az új konvergenciaprogramban azonban világosan látszik, hogy a kabinet még annál is keményebb kiadáscsökkentési tervet vázolt fel Brüsszelnek, mint amit a Széll Kámán fedőnevű Orbán-csomagból megtudhattunk.

A márciusi tervek szerint két év alatt 902 milliárdos megtakarítást akartak elérni, hogy betömjék az adócsökkentés és a családi adókedvezmény miatt, valamint a válságadók eltörlésével keletkező lyukat. Emellett idén további 250 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtanak végre a sietősen összedobált stabilitási tartalékkal. A konvergenciaprogramból kiderül, erről az összegről jövőre is le kell mondaniuk a minisztériumoknak és az elvonással sújtott intézményeknek, és kiadásaikat már a stabilitási tartalékkal csökkentve fogják kiszámolni - számolt be a

Ez azt jelenti, hogy a teljes kiigazítás 2013-ra - beszámítva a stabilitási tartalékot - 1152 milliárd forint, amit a tervek szerint döntő részben a költségvetési kiadások csökkentésével, és kisebb részben a bevételek növelésével ér el a kabinet. Ez azonban úgy tűnik, nem a teljes csomag: a konvergenciaprogramban még további, ezermilliárdos nagyságrendű kiadáscsökkentéssel számol a kormány.

A brutális vágás

A konvergenciaprogramban az állami újraelosztás szintje, (annak a mértéke, hogy mennyit költ az állam a társadalomra és a gazdaság szereplőire a befolyt adókból) az idei 49,7 százalékos GDP-arányos mértékről 2015-re fokozatosan 40,3 százalékra csökken. (Az idei kiadásokba a kormány a jelek szerint beleszámolta a MÁV és a BKV adósságának átvállalását, valamint a PPP-beruházások kiváltását is. Mivel ezek az egyszeri tételek GDP-arányosan 2 százalékponttal növelik a kiadásokat, ezeket leszámítva az újraelosztási arány valójában 47,7 százalékról csökkenne 40,3 százalékra 2015-re.)

Ha a kormánynak sikerül megvalósítania ezt a tervet, a régiós összehasonlításban túl sok adóforintot költő magyar állam a rendszerváltás óta először versenyképessé válhat a környező országokhoz képest. Szlovákia és Románia nagyjából a GDP-je 38 százalékát költi el, Csehország és Lengyelország pedig 45-46 százalékát, és az IMF is a 40-45 százalékos tartományt tartja ideálisnak Magyarország számára.

Egy ekkora kiadásvágás azonban forintosítva kemény megszorítást jelent: ha a terv megvalósul, az állam 2015-ben nominálisan (az inflációt is figyelembe véve) 2650 milliárd forinttal kevesebbet költ majd ahhoz képest, mint ha a jelenlegi 47,7 százalékos kiadási szintet tartaná 2015-ben is. Fontos hangsúlyozni, hogy az infláció miatt az akkori 2650 milliárd forint nem egyenlő a jelenlegi 2650 milliárd forinttal. Durva összehasonlításként, ha az idei költségvetés GDP-arányos kiadásait egy tollvonással 47,7-ről 40,3 százalékra csökkentenék, az nagyjából 2100 milliárd forintos kiadásvágást jelentene.

Ahol nagyon fog fájni

A tervezett szigorú gazdálkodást a konvergenciaprogramban olvasható táblázatok alapján a kormány elsősorban a közfoglalkoztatottak megszorításával és a szociális juttatások csökkentésével valósítaná meg. 2015-ig jelentősen és megállás nélkül csökkenne az állami alkalmazottakra szánt bérkiadás, és öt év múlva GDP-arányosan 2 százalékponttal, nominálisan pedig több mint 700 milliárd forinttal lesz kevesebb ahhoz képest, mintha a jelenlegi kiadási szintet tartaná. Ha ezt a kiadáscsökkentést idén hajtanánk végre egy lépésben, nagyjából 600 milliárd forinttal kellene megvágni a 2900 milliárd körüli állami bérkiadásokat.

A szociális juttatásokon, mint a gázártámogatás, a gyógyszerkassza, az utazási kedvezmények, a nyugdíj, a segélyek és a családtámogatások, még nagyobbat vágna a kormány: GDP-arányosan ezek a kiadások több mint 3 százalékponttal csökkennek 2015-ig, ami akkori értéken 1100 milliárd forinttal lesz kevesebb ahhoz képest, mint ha a jelenlegi kiadási szintet tartanák. Ez idén, egy lépésben végrehajtva közel 900 milliárd forintos szociális kiadáscsökkentést jelentene. Folyamatosan csökkennek 2015-ig az állam dologi kiadásai, illetve az állami vállalatok támogatása is (például a MÁV-é és a BKV-é).

Óvatos a kormány

Ami igazán különös a konvergenciaprogram célszámaiban, hogy a kormány nemcsak a kiadásokat faragná le, hanem hosszú távon kevesebb bevétellel is számol. Pedig a beinduló 3 százalék körüli gazdasági növekedésnek elvileg növelnie kellene az adóbevételeket. A bevételcsökkenés nem magyarázható a jelentős bevételkieséssel járó, 2013-ban befejeződő adócsökkentéssel. Az adójóváírás több lépcsős eltörlése 2012-ben 180 milliárd, 2013-ban körülbelül 230 milliárd forintos bevételt jelent majd az államnak, amivel részben ellensúlyozza az adócsökkentés miatt kieső bevételeket (miközben a Széll Kálmán Terv is azt a célt szolgálja, hogy betömjék az adócsökkentés miatt keletkezett költségvetési lyukat). Az adójóváírás eltörlése miatt a személyi jövedelemadóból (szja) származó költségvetési bevétel 2012-ben a többi adónemtől eltérően emelkedni fog, vagyis az adócsökkentés jövőre növeli az szja-terhet.

A bevételi számok másik furcsasága, hogy a kormány azzal számol, hogy a munkavállalók után fizetett járulékok is folyamatosan csökkennek 2015-ig, miközben a tervek szerint jelentős, 200-400 ezres foglalkoztatásbővülés lesz a következő öt évben - írta a Hírszerző.