Új adó: ez betesz a KKV-knak

"Ha ennél is magasabbra kell emelnünk az árainkat, kénytelenek leszünk az egyik üzletünket bezárni", panaszolta a

Az újpesti piacon és a Garay Üzletházban működő Arabica Cafe-üzletekben nagyon jó minőségű, 100% arabica kávéval dolgoznak, az eszpresszó 290 forintba kerül. Ez az ár a lélektani határ, de mivel nem akarnak engedni a minőségből, Fábián Rudolf szerint a két áfaemelés és a chipsadó miatt valószínűleg az egyik boltot be kell zárniuk. A négyből két ember munka nélkül maradhat, jegyezte meg keserűen a tulaj. A kávé árával már most is ugyanúgy lehet „játszani”, mint a kőolajéval, véli Fábián. A nagykereskedők meg az áremelkedést továbbhárítják a kiskereskedők felé.

A különadó már csak azért sem jön jókor, mert az év folyamán többször is rekordot döntött a kávé termelői ára. Februárban 17 éves csúcsra, májusban pedig 30 éves csúcsra ért az Arabica kávé ára, pedig tavaly még azt jelentették, hogy az idei termés több lesz az egy évvel korábbinál.

Ez pedig már az idén megjelent az eszpresszó árában.

Termékdíjból ágazati különadó

A népegészségügyi termékdíjat eredetileg azzal a céllal kívánta bevezetni a kormányzat, hogy a lakosság körében csökkenjen a cukros, sós, egészségtelen ételek és italok fogyasztása. A „veszélyes” élelmiszerek közé sorolták be például az energiaitalokat magas koffeintartalmuk miatt, ugyanezzel az indokkal akarják most a kávéra is kiterjeszteni a törvény hatályát.

"Értjük, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, és azt is, hogy a kormány adóval próbálja az egészséges táplálkozás felé terelni az embereket" – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az azonban kérdés, hogy milyen konkrét szempontok játszanak szerepet abban, hogy melyik termékeket vonják be a különadó hatálya alá. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a népegészségügyi termékdíj átalakul ágazati különadóvá.

Csökkenő fogyasztás

Magyarországon a legfrissebb rendelkezésre álló, 2009-es adatok szerint fejenként 2,5 kg kávét fogyaszt el a lakosság évente. A Központi Statisztikai Hivatal táblázatából az is kiderül, hogy a kávéfogyasztás terén csökkenő a tendencia: 2000 óta (2,8 kg) egyre kevesebb kávét isznak az emberek. A kilónkénti 250 forintos plusz kiadás ezek alapján nem tűnik olyan soknak, más kérdés, hogy a forgalmazókra milyen hatással lesz.

Egy másik, szintén 2009-es felmérés szerint a lakosság 76 százaléka fogyaszt kávét, de az adatok alapján ez egyáltalán nem számít luxuscikknek. A kis-, közepes és magas jövedelműek egyaránt hódolnak a kávéivási szenvedélynek.

A piaci adatokból ismert, hogy a válság hatására csökkent a kávéházak forgalma, viszont az otthoni fogyasztás nőtt. És egyre elterjedtebbek azok a kávégépek, melyek kis pasztillákkal működnek, és egy-egy adag készíthető belőlük.

A fogyasztók megfizetik

Szinte biztosra vehető, hogy ugyan a „különadó” eredetileg a gyártót terheli, de ez szépen lassan el fog jutni a fogyasztóig, mert Vámos szerint a cégek nem fogják tudni lenyelni a plusz kiadást. Nagyon sok olyan középvállalkozás van, amely ezen a területen dolgozik. Ők fognak a legnehezebb helyzetbe kerülni, hiszen megfelelő tőke híján kénytelenek lesznek a vásárlók felé továbbhárítani a magasabb adót. "A fogyasztó, ha áremelkedést lát, kevesebbet vásárol, így megy ez már évek óta" – mondja Vámos. 2006 vége és 2010 vége között például, amikor kétszer is emelkedett az élelmiszerek áfakulcsa, 8,5 százalékkal csökkent az élelmiszer-fogyasztás.

Az üggyel kapcsolatban a hetilap megkereste több nagyobb forgalmazót is, de sem a Kraft Foods Hungária Kft., sem a Nestlé Magyarország részéről nem kívántak nyilatkozni a HVG-nek.