Túl a mélyponton

Ha a válságból való kilábalást nézzük: egyáltalán mire elegendő az új adótörvény?

Kis lépés – jó irányba. Bár az adórendszer nagyobb átalakításokra szorulna, a jelenlegi helyzet gyors beavatkozást követelt. És azonnal. Egyszerre kell megküzdeni a világválság külső hatásaival és a belső pénzügyi sokkal. Ez a kettősség automatikusan kijelöli a fiskális teret. Például nincs lehetőség gazdaságélénkítésre.

Ehhez képest egyes szakértők azt mondják: az adótörvény „csupán” válságkezelésre elég, nincs tekintettel a gazdaságélénkítésre.

Én azt mondom: a bevételeket az államháztartási hiány pótlására kell fordítani. Magyarországon az első konszolidációs csomag 2006-os bevezetése óta nem volt gazdasági növekedés. Az előrejelzések akkor 2009-re ígérték a fordulatot. És jött a külső sokk, amely jobban visszavetette a gazdaságot, mint az előző két év politikája. Vagyis itthon nincs mód a klasszikus értelemben vett válságkezelésre, ugyanis – az együtt jelentkező külső és belső hatások miatt – nem használhatók a fejlett országokban hatásos, recessziót tompító intézkedések. Meg kell várnunk, amíg „kifutnak” a megszorító intézkedések, és helyreáll a külső kereslet. A mostani helyzetben már a „túlélésre játszás” is egyfajta stratégiát jelentene. De ennél több történik, ami mindenképpen értékelendő.

Ám a „történések” helyes iránya kapcsán eltérnek a vélemények. Az IMF vezérigazgató-helyettese úgy véli: előrelátó politikát mutat, hogy a Bajnai-kormány intézkedései a vagyonra és a fogyasztásra terhelnek, nem a munkaerőre. Ugyanakkor az angol MarketWatch elemzőcég szerint Magyarország nem folytathat adócsökkentéssel és hiánynöveléssel járó politikát.

Adócsökkentésről nincs is szó, csak átrendezésről. Az adóváltozások hatása összességében nullszaldós. Az átrendezés módját illetően nincs túl sok választási lehetőség: a háztartásokat a munkavállalás, illetve a vagyon és a fogyasztás alapján lehet adóztatni. Magyarországon tízmillió emberből 1,3 millióan fizetik az szja-bevétel 85 százalékát. „Papíron” egymillióan élnek minimálbéren. Nem kérdés: indokolt a munkát terhelő járulékok csökkentése.

A KSH 5,9 százalékos fogyasztáscsökkenést jelzett. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke azt nyilatkozta: a gazdaságra nézve igencsak veszélyes a fogyasztás túlzott visszafogása. Reális félelem?

Egyetlen előrejelzés sem szentírás. A számítások előzetes tapasztalatokon alapulnak, s nem biztos, hogy egy megszorító intézkedésre ma ugyanúgy reagál a társadalom, mint korábban. Előfordulhat, hogy a lakosság az intézkedések hatására sem fogja jelentősen vissza a fogyasztást. De dönthet a megtakarítás mellett is – most a magas kamatok erre ösztönöznek. Csak utólag derül ki, mennyire voltak megalapozottak a feltételezések. Mindenesetre a kormány számolt a fogyasztás visszaesésével: az áfaemelésből származó bevételekkel meglehetősen óvatosan kalkuláltak a költségvetésben.

Ha már az áfakulcs emelését hozta szóba: ez többek szerint káros is lehet. Azon túl, hogy visszaszorítja a fogyasztást, a feketegazdaságot erősíti, és kiviszi a pénzt az országból. Magyarok ezrei indulnak Szlovákiába bevásárlókörutakra.

Nyilvánvalóan kevés volt az idő olyan adóváltoztatások kidolgozására, amelyek igazságosak, méltányosak, és még jelentős bevételt is hozhatnak. És az is igaz: bármilyen árváltozásnak velejárója a feketegazdaság erősödése. Amint emelkedik a cigaretta jövedéki adója, a Keleti pályaudvart elárasztják a zugárusok. Ez ellen csak szigorúbb ellenőrzéssel lehet harcolni. Másrészt az áfaemeléssel nem ez az igazi probléma.

Hanem?

Vegyük az új kedvezményes kulcsokat, amelyek közé a távfűtés és a szálláshely-szolgáltatás is tartozik majd. Nem szül jót a támogatási politika és az adópolitika keverése. Az Ecostat már végzett kutatást: egy esetleges áfakulcscsökkentés hogyan hatna a szállodaiparra. Kiderült, nem az áfakulcs nagyságán múlik a magyar turizmus versenyképessége. Lenne mit javítani az adórendszer kiszámíthatóságán is. Az elmúlt időszakban nem sok olyan év volt, hogy ne változtak volna az szja-szabályok, és az áfakulcsot sem először módosítják. Emellett az átláthatóság sem mindegy: ha kevesebb az adónem, nehezebb elkerülni az adózást.