Tovább erősödhet a forint és a BUX

Alaptalannak bizonyultak azok a félelmek, hogy az uniós szavazás kimenetele visszavetheti a kedvező trendeket a magyar pénzpiacokon. Bár a választás eredménye a kormány szempontjából nehezen lehetett volna rosszabb, ráadásul a szélsőjobb előretörése nagy külföldi visszhangot keltett, a befektetők meg sem rezdültek. Ismét beigazolódott, hogy a hazai piacokat sokkal inkább a külső hangulat befolyásolja, semmint az itteni pillanatnyi helyzet, feltéve persze, hogy nem alakul ki pánikhangulat, ami leválaszt minket a többi térségbeli országtól. A környező új uniós tagállamokkal általában együtt sírunk vagy nevetünk, ahogy az legutóbb a lett valuta megingásakor is látszott: egy pici ország pénzügyi válsága az egész nagy térség valutáit magával rántotta.

Mint ez a példa is mutatja, a meghatározó elem a befektetői bizalom. Szomorú tény, hogy mi, közép-kelet-európai országok a nemzetközi pénzpiacon teljesen jelentéktelennek számítunk, és még együtt is csekély nagyságrendet képviselünk. Ezért a nagy befektetők általában egy csomagban kezelnek minket, náluk nem érdemlünk akkora figyelmet, hogy külön-külön foglalkozzanak velünk. Hozzánk amúgy is csak a resztli jut el, elenyésző töredéke annak a pénznek, ami mondjuk az USA-ban, a Távol-Keleten vagy Nyugat-Európában mozog. Így sokkal érzékenyebben érint minket az általános hangulat alakulása, mint az erősebb régiókat: ha a befektetők pesszimisták, a biztosnak tartott papírok felé fordulnak, ha viszont bizakodóbbak, többet kockáztatnak a magasabb hozammal kecsegtető, de gyengébb piacokon.

Az utóbbi 2-3 hónapban ez utóbbi hatását érezzük: egyre többen látnak fordulatot a válságban, szaporodnak a kedvező jelek az ázsiai feltörekvő országokban és az Egyesült Államokban. Európában, főleg annak keleti felében erről még nincs szó, de a bizalom erősödése nyomán a pénzek egy része a bombabiztos, de csekély hozamú befektetésekből kifelé áramlik. Jele ennek a kőolaj árának tartós emelkedése, az arany árának csökkenése csakúgy, mint a dollár kurzusának gyengülése, vagy éppen - és a mi szempontunkból ez a legfontosabb - régiónk valuta és részvényárfolyamainak emelkedése.

A globális tényezők meghatározó jelentőségét mutatja, hogy az itteni pénzpiacok erősödését a legfrissebb gazdasági adatok nem igazán indokolnák. Az első negyedévben a GDP a balti államokban 10 százalék felett, hazánkban, Szlovákiában és Romániában 6 százalék körül, Csehországban 3.5, az éllovas Szlovéniában pedig 8.5 százalékkal csökkent, mindenhol nagyobb mértékben a korábban vártnál. Az egyetlen üdítő kivétel Lengyelország, ahol a néhány tizedes növekedés is csúcsteljesítménynek számít. Nem lenne meglepő, ha most rájuk szállna a "bezzegország" státusz, amelyet az elmúlt két évtizedben valamennyi korábban felsorolt állam ideig-óráig birtokolt.

Az elemzők szerint a recessziós alagút vége már viszonylag jól látszik, a kilábalás Ázsiában és Észak-Amerikában már az idén megkezdődhet, a jövő év elején pedig Európában is megindul. Mint arról már korábban írtunk, hozzánk ez 2010 végére gyűrűzhet be, bár a korábbi össztermék szint elérésére még további három évig kell várni. A mi lassabb felzárkózásunk azonban a pénzügyi befektetőket nem nagyon fogja izgatni, ha a trendek és a kilátások kedvezőek lesznek. Ebben az esetben ugyanis a befektetésük mindenképpen profitot hoz, folyamatosan csökkenő kockázat mellett.

Számukra a mostani hazai belpolitikai fejlemények kapcsán is csak annyi az érdekes, folytatódik-e a stabilizációs program vagy nem. Ha a parlament a közeljövőben elfogadja a Bajnai-csomag második részét - ezt pedig az MSZP és az SZDSZ frakciók e hét elején megerősítették -, a rövidtávú külső elvárások teljesülnek. A folyamatot megkérdőjelezhetné egy gyors előre hozott választás, de a mostani helyzetben a jelenlegi politikai elit legnagyobb része ebben nem érdekelt, a nyár amúgy sem alkalmas az ilyen irányú mozgósításokra, ősszel pedig már nincs értelme, mivel tavasszal amúgy is választások lesznek.

Mindent egybevetve tehát a feltételek az elkövetkező hetekben a jelek szerint a forint és a BUX erősödésének irányába hatnak, hacsak nem jön közbe valamilyen váratlan fejlemény. A részvényindex az év eleje óta eddig 70 százalékkal emelkedett, ez a tempó vélhetően nem folytatódhat, viszont a trend, ha lassabb tempóban és időnkénti korrekcióval is, de megmarad. Hasonlóképpen a forint is kisebb kilengésekkel tovább erősödhet, szakértők egy része szerint akár az euróval szembeni 270-es szintig. Ha ez a prognózis beválik, az némiképp ellensúlyozhatja az üzemanyagok világpiaci árának emelkedését és jól jöhet a devizahiteleseknek csakúgy, mint a külföldön üdülni szándékozóknak.