Történelmi bejelentés: vége a privatizációnak

A működőtőke bevonását nem lehet a továbbiakban privatizációval elérni, mindemellett törekedni kell a meglévő vagyon ésszerű és költséghatékony hasznosítására - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter.

2011. május 13., 16:36

Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a 2011-2014. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelv, amelynek tervezete a privatizációt lezártnak tekinti - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken a Hungaian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi csúcstalálkozó rendezvényén.

Hozzátette: a működőtőke bevonását nem lehet a továbbiakban privatizációval elérni, mindemellett törekedni kell a meglévő vagyon ésszerű és költséghatékony hasznosítására, lehetőség szerinti gyarapítására.

Fellegi Tamás kitért arra is, hogy az egységes állami vagyon nyilvántartásának elkészítését az idén befejezik. Az állami vagyon jelentős hányadát a többségi állami tulajdonban lévő társaságok vagyona teszi ki, és ennek növelése mellett szükség van a közjó és az üzleti szemlélet egyensúlyának megteremtésére is.

Az állam számára előnytelen PPP-megállapodásokata felelős állami gazdálkodás jegyében megszüntetik, és ezeknél a szerződéseknél csak a beruházás valós értéken történő elszámolását tudják elfogadni a kiváltáshoz, átalakításhoz - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi csúcstalálkozó rendezvényén, Budapesten.

Elmondta: a beruházásokat átvizsgálva kiderült, hogy a magántőke bevonásával készülő beruházások az állam és az önkormányzatok által vállalt kötelezettségek mindössze harmadába, negyedébe kerültek. Elfogadhatatlan, hogy az állam vállalt minden kockázatot, és a magánszféra kockázat nélkül többszörös haszonra tesz szert a PPP-szerződések révén - tudósított a

Híradó.

Magyarországon mintegy 100 PPP-program van, amelyek 3.000 milliárd forinttal terhelik a költségvetést a teljes futamidő végéig - mondta a miniszter.

A hatályos szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP-beruházásokat államháztartáson kívül, így ez a továbbiakban nem lehet érv a konstrukció mellett, a jövőben elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni - jegyezte meg Fellegi Tamás.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.