Többet költhetnénk, de még nem merünk
Bár a reáljövedelmek már februártól nőttek, a lakossági fogyasztásban ez még nem érezteti hatását. Az előző hónaphoz képest márciusban a kiskereskedelmi eladások 0.6%-kal, tavaly márciushoz képest 3.7 %-kal mérséklődtek a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Ilyen mértékű zsugorodásra tavaly szeptemberben volt utoljára példa. A februári csökkenés 2.6% volt. Az első negyedévben a forgalom összességében 3.1 %-kal maradt el az egy évvel ezelőttitől a KSH ma nyilvánosságra hozott adatai szerint.
Míg 2007-ben a húsvéti nagybevásárlások áprilisra, addig idén márciusra estek, ezt kiszűrve azonban továbbra is látszik a kiskereskedelem gyenge teljesítménye. A KSH közleménye szerint a húsvét- és naptárhatástól megtisztított adatok alapján az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek (amelyek a teljes kiskereskedelmi forgalom mintegy felét adják) változatlan áras forgalma az első negyedévben 2.6%-kal, márciusban 4.2%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Havi alapon 1.1%-kal csökkent ezen üzletek forgalma.
A részletes adatok alapján úgy tűnik, hogy a hiper- és szupermarketek, illetve vegyesboltok forgalma sínyli meg leginkább a gyengülő vásárlói keresletet: az eladások jelentős részét (92%-át) lebonyolító, imént említett vegyes termékkörű üzletek forgalma márciusban 4.2%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai 3.2%-kal csökkentek.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem változatlan áron számított forgalma az első negyedévben 3.6%-kal, márciusban 3.3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Márciusban a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek értékesítésének volumene az előző év azonos hónapjának szintjén maradt, ugyanakkor szinte az összes tevékenységcsoport forgalma csökkent, a legnagyobb mértékben a használt cikkek eladásai.
Az adatok azt tükrözik, hogy a lakossági fogyasztás márciusban még nem jutott túl a mélyponton. Ez látszólag ellentmond annak, hogy a reálkeresetek februártól növekedésnek indultak. Valójában ez számít természetesnek, mert a fizetőképes keresletnek a fogyasztók számára is érezhetően kell növekednie ahhoz, hogy ez a vásárlásokban is megmutatkozzon. Több hónapos folyamatos reáljövedelem növekedés szükséges ahhoz, hogy a fogyasztói mentalitás megváltozzon és az emberek tudjanak és merjenek többet költeni. Ha a reálkeresetek emelkedésének trendje továbbra is megmarad, ennek kedvező hatásait leghamarabb a nyár közepén fogja érezni a kiskereskedelmi forgalom.
