Több millió forintos adózatlan bevételhez jut a szélsőjobbos portál
Noha Szalai Annamária azt állította, hogy az általa vezetett médiahatóság szükség esetén az uszító hangvételéről hírhedt, nagy olvasottságú Kuruc.info ellen is fel tud lépni, ez erősen kétséges. Egyes szakértők szerint a tiltás amúgy sem lenne megoldás, sőt, az ominózus portálra nem sajtótermékként kellene tekinteni.
A kérdés egy cseppet sem teoretikus: a zsidók, cigányok, illetve a nekik nem tetsző nézeteket vallók ellen rendre uszító portállal szemben ugyanis már a Gyurcsány-kormány is megpróbált fellépni, de az oldal ma is vígan működik, állítólag évente több millió forintos adózatlan bevétellel gyarapodva. Pedig a médiatanács elnöke, Szalai Annamária tavaly ősszel az Indexnek adott interjújában magabiztosan állította, ha kell, a Kuruc.info ellen is fellépnek majd.
Az új médiatörvény azonban nem foglalkozik bűncselekményekkel, ezekre továbbra is a büntető törvénykönyv szabályai az érvényesek. Ezek pedig eddig is elég világosan megszabták a mozgásteret. Ha például egy nevét és arcát vállaló magyar újságíró törvényt sért – például nagy nyilvánosság előtt rágalmaz valakit –, a sértett feljelentést tehet, és magánvádas eljárásban a médiamunkásnak felelnie kell tettéért. Ez tehát eddig is így volt, függetlenül az új médiatörvénytől - írta a
hvg.hu.Csakhogy a Kuruc.infó anonim újságíróinak és szerkesztőinek nem kell attól tartaniuk, hogy hasonló vádak miatt bíróság elé állítsák őket. Jelenleg ugyan folyik egy büntetőeljárás a portál feltételezett egykori főszerkesztője, Molnár Balázs ellen, amiért a Kuruc.infó négy évvel ezelőtt közzétette a 2006-os zavargások ügyében eljáró bírák, ügyészek személyes adatait, a tárgyaláson eddig még azt sem sikerült bebizonyítania a vádnak, hogy akkoriban valóban Molnár volt a főszerkesztő. Pedig akkor még Molnár Balázs neve szerepelt az impresszumban, mi több, a Kuruc.infóhoz egykor közel álló Polgár Tamás (alias Tomcat) is azt állította róla, hogy ő volt a főszerkesztő.
Azóta pedig, hogy már álnevek szerepelnek az impresszumban, még a Molnár elleni eljáráshoz hasonló sem valószínű. Bár keringenek pletykák arról, hogy a hatóságok előtt ismert a szerkesztők kiléte, esetleges felelősségre vonásuk számos akadályba ütközik.
Az internetes médiumok esetében gyakori, hogy a tartalmak közlésével egy vagy több bűncselekmény is megvalósul, például rágalmazás, közösség elleni izgatás – mutatott rá Ormós Zoltán. A magyar rendőrség viszont csak akkor járhat el egy bűncselekmény esetén, ha azt magyar állampolgár követte el (akár Magyarországon, akár külföldön), vagy ha azt a Magyar Köztársaság területén követték el, illetve abban az esetben, ha külföldi állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményről van szó, amely cselekmény mindkét állam joga szerint büntetendő.
„Csakhogy Amerikában az egyik alkotmány-kiegészítés miatt a szólásszabadságot sokkal tágabban értelmezik. Így adott esetben az, ami Magyarországon rágalmazás vagy közösség elleni izgatás, vagy egyéb bűncselekmény, az ott nem minősül bűncselekménynek” – magyarázta az internetjogász. Másképpen fogalmazva: ha a Kuruc.infón a feltételezett bűncselekményt elkövető személy magyar, de nem magyar állampolgárságú és a tartalom amerikai szervereken van, akkor a magyar rendőrség tehetetlen.
