Teljesen meghátrált a kormány a Nemzeti Bank ügyében

A kormány benyújtotta az MNB-ről szóló törvény módosítását - Benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását a kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Korábban a Fidesz-kormány felszámolta volna az intézmény függetlenségét, de az Uniós ellenállást látva meghátrált. A módosítás egyébként nem tartalmaz új elemeket, ezért a Parlament június 4-én olyan módosítást fogadhat el, ami nem kezeli a nemzetközi szervezetek minden aggályát.

2012. június 1., 13:58

A parlament honlapján olvasható javaslat szerint kikerül a törvényből az a paragrafus, hogy a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein.

Ugyancsak kikerülhet a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön kiadott véleményében azt írta, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló módosított törvényjavaslat továbbra sem oldja meg az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályokat. Az EKB továbbra is aggályosnak tartja, hogy a monetáris tanács tagjainak száma változtatható, és kinevezhető egy harmadik alelnök.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az EKB-vélemény megjelenése után az közölte az MTI-vel, hogy az EKB és részben az IMF által, a jegybanktörvényben igényelt további finomításokról ötoldalú egyeztetések folynak. A cél az, hogy a törvény hosszú távra megalapozza egy széles hatáskörrel rendelkező, független jegybank működését. Hozzátették: a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság által felvetett kérdéseket a benyújtott jegybanktörvény módosító javaslat a Bizottság által elfogadott módon rendezi.

Az MNB-ről szóló törvény végszavazására várhatóan június 4-én, hétfőn kerül sor.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.