Tömegek mentik ide a pénzüket - de mi az a TBSZ?
A kamatjövedelmekre kivetett szocho bevezetése óta 83,5 ezren nyitottak tartós befektetési számlát, több ezren NYESZ-t, hogy ne kelljen ezt megfizetni. Háromból két új értékpapírszámla már valamilyen adókedvezményes konstrukció.
TBSZ-eken az első félév végén 5367 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a magyarok, másfélszer annyit, mint az eredetileg ideiglenesen kivetett szocho előtt, ami most augusztustól már véglegessé vált - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
A befektetési piacon az idei év legnépszerűbb szolgáltatása a tartós befektetési számla (TBSZ) lehet. A különleges konstrukcióval ugyanis elkerülhető a 15 százalékos kamatadó és kamatjövedelmekre 2023 közepe óta kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho).
Az így összesen 28 százalékos levonás fájdalmasan érinti a kisbefektetőket, nem meglepő, hogy egyre többen lépnek, és mentik meg a megtakarításukat az állami sarctól. Ezt veszélyhelyzeti rendelettel ugyan ideiglenesen vetették ki, de most augusztustól véglegessé vált, mivel bekerült a kötelezettség a szocho-törvénybe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első félévben mintegy 58 ezer új TBSZ-számlát nyitottak a magyarok, a szocho bevezetése óta pedig már 83,5 ezret, ezzel a TBSZ-ek száma 357 545-re emelkedett.
A történelmi csúcstól ez még elmarad, hiszen 2017 végén 360 ezer fölött tetőzött az ilyen értékpapírszámlák száma, de annyira népszerű a termék, hogy hamarosan valószínűleg megdönti a rekordot, hiszen az idén megnyitott értékpapírszámlák kétharmada valamilyen adókedvezményes konstrukció. A kamatadós értékpapírok harmada lehet TBSZ-en TBSZ-eken az első félév végén 5367 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a magyarok, másfélszer annyit, mint egy évvel ezelőtt, a szocho kivetése előtt. A 2019 júniusától kibocsátott magyar állampapírokon elért nyereség kamatadó- és szocho-mentes, vagyis igazából csak a többi értékpapírt érdemes TBSZ-en tartani.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2023. augusztus 7., 13:52
Százezresével nyitják az értékpapírszámlát a kisbefektetők, ismét tarol a tbsz, és lassan több pénze van a lakosságnak állampapírban, mint bankbetétben. A spekulánsok kedvence pedig továbbra is az OTP-részvény – írja elemzésében a Bank360.hu.
Itthon
2013. július 24., 08:15
Növekvő érdeklődést tapasztaltak a tartós befektetési szerződések (TBSZ) iránt az elmúlt időszakban az MTI által megkérdezett pénzintézetek.
Gazdaság
2024. július 19., 11:37
Uniós szinten a magyarok tartják a legkevesebb pénzüket különböző nyugdíj-előtakarékossági formákban, annak ellenére, hogy az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága kérdéses. A romló demográfiai trendek és a csökkenő állami nyugdíjak miatt felértékelődik a magánmegtakarítások szerepe.
A magyar kisbefektetők a magyar állampapírokon túl hazai és külföldi értékpapírokban mintegy 16 ezer milliárd forintot tartottak június végén, vagyis ennek az állománynak a harmada már TBSZ-en lehetett - írja a Bank360.hu.
A TBSZ-piac fellendüléséből főleg a brókercégek profitáltak sokat. Az elmúlt egy évben frissen nyitott számlák több mint felét, 43 ezret befektetési vállalkozásoknál hozták létre, nem egészen 40 ezret bankoknál, fióktelepként működő befektetési szolgáltatóknál pedig 417-et. Kicsiben is el lehet kezdeni Egy átlagos ügyfél jelenleg 15 millió forintot tart TBSZ-en, de ez a konstrukció nem csak a vagyonos privátbanki és prémium ügyfélkör számára érhető el, hiszen már 25 ezer forintnyi befektetéssel meg lehet nyitni a számlát.
A TBSZ futamideje 1+5 év. A megnyitás esztendeje a gyűjtőév, amelynek végéig szabadon tehet be friss pénzt az ügyfél a számlára.
Ezt követően a számlát lezárják, az azon lévő értékpapírokkal viszont továbbra is lehet kereskedni. Részkivételre három év után van lehetőség, ekkor már csak 10 százalék a kamatadó. Teljes adómentessé 5 év után válik az értékpapírok nyeresége, az ötödik év végén a számla automatikusan megszűnik, ha csak nem nyilatkozik az ügyfél arról, hogy újraindítja.
Természetesen a TBSZ-t meg lehet szüntetni korábban is, akár már a gyűjtőévben, vagy az első, második évben is, csak ebben az esetben az adókedvezményt elveszíti az ügyfél, magyarán az értékpapírok nyereségére ugyanolyan adókat kell fizetnie, mintha normál értékpapírszámlán tartotta volna azokat.
A TBSZ mellett is van élet
A jegybank 2013 elejéig visszamenőleg vezet statisztikát az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlákról (NYESZ). Ez a konstrukció azóta folyamatosan veszített a népszerűségéből, az akkori 170 ezer számlából tavaly őszre alig 89 ezer maradt. Az idén viszont a NYESZ is újra erőre kapott, a tavaly szeptemberi mélypont óta 3700-zal nőtt a számlák száma, a félév végén már megközelítette a 93 ezret. NYESZ-en 538 milliárd forintnyi értékpapírt tartanak most a befektetők, vagyis egy átlagos számlaegyenleg 5,8 millió forint körül van.
A NYESZ még nagyobb adókedvezménnyel kecsegtet, mint a TBSZ, hiszen az adott évi befizetésekre személyi jövedelemadó-kedvezmény is kérhető, amelynek mértéke 20 százalék, maximum 100 ezer forint, vagyis már évente 500 ezer forinttal maximalizálni lehet a visszatérítést.
A kivétel szabályai viszont szigorúbbak, csak a nyugdíjkorhatár elérése, vagy minimum tíz év várakozás után lehet adómentesen felvenni a NYESZ-ről a pénzt. Aki korábban szeretne hozzájutni, annak nemcsak a kamatadót és a szochót kell megfizetnie, de az igénybe vett szja-kedvezményeket is bevasalhatják rajta.
Nyugdíj: hamarosan megfeleződik a jelenlegi összeg
Uniós szinten a magyarok tartják a legkevesebb pénzüket különböző nyugdíj-előtakarékossági formákban, annak ellenére, hogy az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága kérdéses. A romló demográfiai trendek és a csökkenő állami nyugdíjak miatt felértékelődik a magánmegtakarítások szerepe.
Az egyéni nyugdíjbefizetések mindössze az alkalmazottak bruttó bérének 19 százalékát teszik ki, ami lényegesebben alacsonyabb az EU-s országok átlagos teljes, 22 százalékos járulékkulcsánál – számol be az Economx. A friss magányudíjpénztári jelentések ráadásul azt tükrözik, hogy a taglétszám nem emelkedik, hanem épp, hogy csökkenő tendenciát mutat a legtöbb életkorban. A demográfiai változások és az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatósági kihívásai ellenére a magyarok túlnyomó többsége nem tud/akar félretenni eleget a nyugdíjas éveire. Ez azt jelenti, hogy sokan maradnak olyan mértékű nyugdíj nélkül idős korukra, amiből meg tudnának élni.
Elöregszik Európa
2070-re az Európai Unió (EU) népességének több mint 30 százaléka várhatóan 65 évesnél idősebb lesz, ezért az időskorhoz kapcsolódó közszolgáltatásokra, például a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra és a hosszú távú gondozásra fordított kiadások terén jelentős növekedés várható. Az elöregedő társadalom problémája nem új keletű, ám a helyzet súlyosbodása egyre sürgetőbbé teszi a megoldások keresését.
Nagyon rosszul állunk a nyugdíjtakarékosságban: a magyar háztartások tartják a legkevesebb pénzt nyugdíjpénztárban és -biztosításokban az unióban, ezen kívül mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik részvényekkel, és 3 százaléka tart megtakarítási céllal befektetési alapokat.
Nagyon rosszul állunk a nyugdíjtakarékosságban: a magyar háztartások tartják a legkevesebb pénzt nyugdíjpénztárban és -biztosításokban az unióban, ezen kívül mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik részvényekkel, és 3 százaléka tart megtakarítási céllal befektetési alapokat.
„Magyarországon és Európában is az államra támaszkodnak az időskori jövedelmük tekintetében az emberek”
– mondta Martin Sokk, a Lightyear befektetési platform vezérigazgatója és alapítója.
Kiemelte: a realitások pont az ellenkező irányba mutatnak, a jövőnk anyagi biztonságának megalapozását és a jólét megteremtését kizárólag önmagunktól várhatjuk. A vezérigazgató szerint a pénzünk növelésének, gyarapításának legegyszerűbb módja, ha befektetünk a tőzsdén, amely visszatekintve hosszú távú növekedési tendenciát mutat.
„Magyarországon sokan érdeklődnek a befektetések iránt, de a számok azt mutatják, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem vág bele aktívan ilyesmibe” – húzta alá, kiemelve, hogy ezen szeretnének változtatni.
Nyugdíj-kiegészítés: ennyit kell összegyűjteni
Egy átlagos magyarnak évente körülbelül 6 millió forintra van szüksége a kényelmes élethez. A Lightyear új kalkulátora alapján az átlagos havi fizetésnek 15 százalékát befektetve és 5 millió forintos tőkével indulva akár 56 évesen is nyugdíjba lehet vonulni.
Ehhez azonban fontos kitétel, hogy a befektetések 80 százalékát részvényekben és ETF-ekben, 20 százalékát pedig fix kamatozású kötvényekben kell tartani. Ezt az arányt persze nem muszáj tartani, minden magánszemély az egyéni kockázattűrő képessége és hozaméhsége alapján dönthet a portfólió összetételéről.
További részletek itt.
(Kiemel képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
