Szükségünk van informatikai stratégiára!
Ahogy a magyar informatikának, úgy Magyarországnak is gondjai vannak a célokkal - mondta Dombi Gábor. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum főtitkára szerint Magyarország lemaradt az informatikai fejlesztések terén, a digitális szakadék nem szűkült és a kormányzat alig tesz valamit a terület fejlesztéséért.
- Mitől leszünk első számú versenyzők az Európai Unióban?- tette fel a kérdést az Inforum főtitkára egy sajtótájékoztatón. A szakember szerint Magyarország nem tudja, mit akar az európai uniós tagságával, az ország folyton alkalmazkodik az aktuális politikához. Példaként említette a Külügyminisztérium honlapját, ahol nem található semmilyen szöveg azzal kapcsolatban, hogy mire szeretné használni tagságát az ország.
– Ebben az évben 600 millió eurót írtak ki pályázatként az életminőség javítására. A központi EU-s pénzek 95%-át nyugat-európai cégek viszik el - hozta fel példaként, hol lehetne még erősíteni a magyar külpolitika szerepét. Dombi szerint ugyanis Magyarország "házi feladata" az, hogy meghatározza az életminőséget egész Európában. – Itt nyílnának hatalmas lehetőségek az informatikának - tette hozzá.
– Nem vagyunk megelégedve a kormány teljesítményével - mondta a szakember. Az Inforum ezért maga akar irányt szabni az informatikai fejlesztéseknek: elkészítettek egy mindenki számára nyitott és felhasználható informatikai stratégiát. Ennek lényege: az életminőség- és a profitnövelés. A civil szervezet szerint az informatika arra való, hogy segítségével nőjön a társadalom minden tagjának életminősége, bárhol él, bármilyen idős és bármilyen anyagi eszközökkel rendelkezzék is. Dombi elmondta: a jövőben több figyelmet kell kapnia az információs társadalmi esélyegyenlőségnek, az e-demokráciának és az iparág számára pedig a bel- és külpiac növelésének.
A motor: az informatika
– Olyan országban szeretnénk élni, ahol jobb élni - összegezte a stratégia lényegét. Hozzátette: ez már rég nem csupán az 1-ről és a 0-ról szól (a programozási nyelvek alapja- a szerk.), hanem a mi életünkről Magyarországon. Példaként említette az angol nyugdíjasokat, akik Wifit szeretnének otthonra, hogy a laptopon az egész lakásban lehessen netezni; vagy nem szeretnének robotokat a kórházakba. – Nálunk még rendesen működő kórházak se nagyon vannak, nemhogy robotok a kórházakban - mondta az
Magyarországon a háztartások 43%-ában működik számítógép és van internet-kapcsolat is, 10%-ában csak számítógép internet nélkül; a többi háztartás pedig se géppel, se internettel nem rendelkezik - tudtuk meg Dombi Gábortól. A szakember szerint a digitális szakadék alig szűkült valamit az utóbbi években. – Ha valaki szegény, öreg, vagy cigány, akkor is kapnia kellene digitális szolgáltatásokat - közölte a főtitkár.
A szervezet két fejlesztési irányt lát a hazai informatika előtt: az egyik egy olyan információs gazdaság-fejlesztés, amely 177 milliárd forinttal növelné éves szinten az informatikai cégek profitját - és csak 32,5 milliárdba kerülne. A másik az életminőség-központú fejlesztés: ez főleg az idősekre, szegényekre és a magyarországi kisebbségekre koncentrálna - vagyis mindazokra, akik digitálisan analfabéták.
A főtitkár a sajtótájékoztató utáni beszélgetésen elemezte a magyar pártok internetes kampányait is. Szerinte az LMP és a Jobbik kommunikál a legaktívabban a neten keresztül. Itt hangzott el az ominózus mondat is: "Hogy a Jobbiknak van OpenSource-stratégiája, attól lehidalok!"
