Egy kisebb válság is földre küldené a költségvetést, nagyon eltér az európai átlagtól az Orbán-kormány adópolitikája
Úgy tudta növelni adóbevételeit 2018-ban a magyar állam, hogy mellette adócsökkentést hajtott végre – írja a 2018-as zárszámadás és az Eurostat adatai alapján a hvg.hu. Az államkasszába két éve 7,5 százalékkal több adó folyt be, mint 2017-ben, miközben az összes adónemet figyelembe vévev 0,8 százalékkal csökkentek az adóterhek. Az átlagos magyar adóteher 2018-ban 37,6 százalék volt a megtermelt javakhoz (GDP-hez) képest.
A változás annak köszönhető, hogy miközben az Orbán-kormány fokozatosan csökkentette a jövedelmeket és a cégeket terhelő adókat, eközben változatlanul magasan hagyta az áfát: a lakosságnál és a cégeknél maradó pénz növelte a fogyasztást, aminek növekedése megdobta az áfából származó bevételeket.
Az adónemeket három nagyobb csoportba sorolják, ezek pedig az Európai Unió tagországainak átlagában nagyjából egyharmad-egyharmad arányban oszlik meg. Magyarországon viszont az arányok jelentősen eltérnek:
- Termeléshez és importhoz kapcsolódó adók (49,45 százalék, az áfa is ide tartozik)
- Jövedelmi és vagyonadók (17,82 százalék)
- Szociális hozzájárulások (32,73 százalék)
2010 után fokozatosan tolta el ezeket az arányokat az Orbán-kormány a termelési, import és fogyasztást terhelő adók irányába. A szociális hozzájárulásokat lényegében érintetlenül hagyva, azaz lényegében a jövedelmi és vagyonadók mértéke csökkent – gondoljunk csak az szja csökkentésére.
Orbán Viktor és Varga MihályTekintettel a 2008-as válság utáni nemzetközi gazdasági fellendülésre és a Magyarországot is érintő béremelkedésére, ez az adószerkezet évente több száz milliárd extra bevételt eredményezett. A hvg.hu is megjegyzi, hogy ehhez a gazdasági fehérítésére is szükség volt, gondolhatunk az online pénzárgépekre és az áruforgalmat nyomonkövető NAV-rendszerre.
Ez az adószerkezet viszont érzékeny a fogyasztás és a termelés visszaesésére, egy kisebb válság is hatalmas lyukat tud hagyni a költségvetés bevételi oldalán.
Adódik tehát a kérdés: képezett-e valamilyen tartalékot az Orbán-kormány az elmúlt években extrán beszedett adókból?
A válasz az, hogy nem.
A 2018-as zárszámadásból ss kiderül, hogy a 7,5 százalékos extra bevételt, ami nagyjából 1200 milliárd forint extra bevételt jelentett. A költségvetésben összesen megjelent 22,9 ezer milliárd forinthoz képest végül 24 ezer milliárd forintot költött a kormány.
Az elemzés írója is felveti, hogy ínséges időkre gondolva az extra bevételt érdemes lett volna az államadósság csökkentésére fordítani, de ez nem történt meg. Az általános nemzetközi konjunktúrába illeszkedve nőtt a magyar GDP az elmúlt években, tehát az ehhez viszonyított államadósság ugyan csökkent. Ha a kormány az extra bevételeket is felhasználta volna az adósság csökkentéséhez, akkor az elmúlt évek alatt már a GDP 50 százalékához közeli értékre mérséklődhetett volna az államadósság. A kormány jelenleg 2022-re számol azzal, hogy 60 százalék alá csökken az adósság aránya.
Egy gazdasági válságban márpedig előfordulhat, hogy az adósság növeléséhez kell nyúlnia a kormánynak, hogy élénkíthesse a gazdaságot, ez pedig nem mindegy, hogy 50 vagy 60 százalékról kell-e megkezdenie.
