Szívhatják a fogukat az állami cégvezetők

Az új kormány arra készül, hogy az állami cégvezetők fizetését maximálja - közölte Varga Mihály, a Miniszterelnökség leendő államtitkára az MTV Szólás szabadsága című műsorában. A monetáris tanácsról, a jegybank vezetéséről azt mondta: személyes döntést kellene hozniuk. Varga Mihály kijelentette: az elmúlt években a monetáris tanács több rossz döntést hozott, hozzájárult a gazdaságpolitika hibáihoz.

2010. május 31., 05:18

Be kell tartani a jogszabályokat, szerencsés volna, ha ennek a vitának a végére úgy kerülne pont, ha a monetáris tanács tagjai, a jegybank vezetése személyes döntést hozna - válaszolta arra a kérdésre, hogy egyetért-e Matolcsy Györggyel, aki szerint nemcsak Simor Andrásnak, hanem a monetáris tanácsnak is fel kellene állnia székéből.

A nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítése kapcsán azt mondta: bízik abban, hogy a kormány június közepére, végére elkészíti az ezzel kapcsolatos javaslatát - írta a Független Hírügynökség.

Az euró bevezetésének céldátuma kapcsán úgy vélekedett: az év végén remélhetőleg tudnak időpontot mondani. Meggyőződése, hogy Magyarország számára az euró védettséget és gazdasági növekedést tudna jelenteni.

Azzal kapcsolatban, hogy egy, a Fidesz által kezdeményezett törvénymódosítással megszűnne az állami cégvezetők fizetésének kétmillió forintban való maximálása, azt mondta: ez átmeneti lépés, átlátható és világos szabályrendszer kell.

Varga Mihály hozzátette: az állami többségű vállalatokat irányító cégvezetők fizetését moderálni kell, itt nem a piaci viszonyoknak kell érvényesülnie. Arra készülünk, hogy olyan szabályok jöjjenek létre, amelyek mindenki számára nyilvánossá teszik, egy ilyen poszton ki mennyit keres; bízom abban, hogy itt a mértékletesség és a józanság lesz az irányadó - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy meghatároznak-e egy keresetmaximumot, a Miniszterelnökség leendő vezetője azt válaszolta: nagy valószínűséggel igen.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.