Szeptemberben megszülethet az IMF-megállapodás

Szeptemberben megszülethet az IMF-megállapodás – mondta Varga Mihály a Népszabadságnak. A tárca nélküli miniszter jelezte, valóban eljutottak olyan hírek a kormányhoz, amelyek szerint az IMF számára már tavasszal kínos volt a tárgyalások előkészítésének az elhúzódása.

2012. június 29., 09:22

Július közepétől indulhatnak a tárgyalások és szerinte egy-két hónapnál tovább nem nyúlhatnak az érdemi egyeztetések – mondta Varga a pénteken megjelent

interjúban.

Arra a kérdésre, hogy milyen feltételeket támaszthatnak a hitelnyújtók a megállapodás aláírásához, azt válaszolta: a korábbi tárgyalások alapján a közösségi közlekedés, az önkormányzati támogatások ügye kerülhet szóba, valamint az adórendszer, különös tekintettel a bankadóra.

Elképzelhetőnek nevezte, hogy az egykulcsos adó is felmerül a tárgyalás során, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az IMF 2010 nyarán még nem jelezte, hogy fenntartásai lennének.

Úgy fogalmazott: „sötétben tapogatózunk, mert 2010 nyarához képest sok minden változott”, de hozzátette: arra számít, hogy pontos képük lesz a témákról, mire tárgyalóasztalhoz ülnek.

Varga Mihály kérdésre megerősítette, valóban eljutottak a magyar kormányhoz hírek arról, hogy az IMF számára már tavasszal kínos volt a tárgyalások előkészítésének az elhúzódása, és ezt jelezték is az EU felé. „Valóban mulatságos azt látni, hogy Belorussziával, Egyiptommal, Pakisztánnal villámgyorsan meg tud állapodni az IMF, az uniós tag Magyarországgal nem. Mintha a tagságunk inkább nehezítő körülmény lenne” – mondta a miniszter.

A lap kérdésére válaszolva Varga azt is kijelentette, nincsenek jegybankelnöki ambíciói. Azt mondta, „a parlamenti képviselőséget tekintem a munkám alapjának, ha van hozzá kormányzati feladat, azt szívesen vállalom”. Megjegyezte ugyanakkor, véleménye szerint nem kizáró tényező, ha Simor András után olyasvalaki kerül a jegybank élére, aki korábban hosszú ideig a Fidesz vezérkarához tartozott.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.