Szép új világ: ínségmunka havi 38.500 ft-ért
A Magyar Munka Terv új rendszere a munkaerőpiactól elidegenítő, alacsony bérezésű, sok ponton a két világháború közötti ínségmunka intézményére hasonlító rendszert alakít ki. A biztosítási elvű álláskeresési támogatás leépítésével növeli az állásukat önhibájukon kívül elvesztő, folyamatosan, legálisan foglalkoztatott személyek kiszolgáltatottságát. Ráadásul a közszféra idősebb munkavállalóit sem hagyja érintetlenül: teljes állásaikat félállássá alakítja, a felszabaduló státusra alacsony, a minimálbért el nem érő tényleges havi jövedelmű pályakezdőket kíván felvenni.
A közfoglalkoztatást érintő törvényjavaslat jelentősen átalakítja - gyakorlatilag leépíti - a biztosítási elvű, munkaerőpiaci jóléti szolgáltatások rendszerét.A Magyar Munka Tervének a többszintű közfoglalkoztatásra vonatkozó modellje rendkívüli hasonlóságot mutat a két világháború közötti időszakban - elsősorban az 1929/33-as nagy gazdasági világválságot követően - kialakított magyar segélyezési rendszerrel.
A Horthy-korszak segélyezési politikája ugyanis csak az úgynevezett “érdemes szegényeket” támogatta. Az első kategóriát a teljesen munkaképtelenek képezték, akik minden további feltétel teljesítése nélkül részesültek segélyben. A második csoportba a munkanélküliek, a harmadik csoportba pedig a munkakerülők kerültek. A munkanélküliek ún. ínsegélyben részesültek, amelynek az volt a feltétele, hogy az ellátásban részesülő részt vegyen az ún. ínségmunkában - írja a
Ténytár blog.Aki ezt az ínségmunkát – összes embertelen és megalázó feltételével – nem fogadta el, azok “munkakerülő” érdemtelenek voltak, akiknek kordában tartása a rendészet és a büntetőjog feladatai közé tartozott, őket utalhatták dologházakba. (A korszak jogalkotása ráadásul nemzeti, etnikai és vallási alapon is különbséget tett a rászorulók között, így például a cigányok a jogszabály erejénél fogva nem lehettek érdemesek a segélyre.)
Milyen rendszert teremt a “modern békeidők” Magyarországa? Olyat, ahol a közfoglalkoztatási bér jóval alacsonyabb a minimálbérnél (várható összege a kiszivárgott hírek szerint bruttó 46800 forint (nettó kb. 38 500 Ft), szemben a 78000 forintos bruttó minimálbérrel). Ráadásul ez a munka egyáltalán kimondottan alacsony presztízsű tevékenység lenne, a nagy építkezésekre “nem a 21. század technológiájával” kerül majd sor.
Ez a munka adott esetben megalázó is lehet, és elszakíthatja a közmunkást a családjától, hiszen az otthonától távol kijelölt munkát is köteles elvégeznie az új törvényi szabályok szerint. Ezen időszak alatt pedig - várhatóan szintén nem magas presztízsűnek számító - lakókonténerekben kellene laknia. Mindemellett erre a közfoglalkoztatásra csak évi egy hónapban lenne jogosult az a rászoruló, aki 90 napnyi munkanélküli ellátás esetén kerül a segélyezési rendszerbe. Az év 11 hónapjában csak a családonként összesen várhatóan 28 500 forintos havi segélyösszeget kapná.
Mint látható, a Magyar Munka Terve - amelynek már a megfogalmazása is hasonlít az 1930-as évek autoriterként jellemzett egyik magyar miniszterelnökének, Gömbös Gyulának a Nemzeti Munkatervére - a dologházon kívül a Horthy-korszak - már akkor is sokat bírált - segélyezési rendszerét veszi át.
A cikk folytatását elolvashatja a
Ténytár blogoldalán.
