SZÉP-kártya: ezért is elővették Magyarországot

A SZÉP-kártya rendszere miatt kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára csütörtökön Hévízen.

A politikus a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének közgyűlésén beszélt arról, hogy "Brüsszel kötelezettségszegési eljárást fog indítani" Magyarország ellen a SZÉP-kártya rendszere miatt. "Ezt a vitát le fogjuk folytatni", és tovább folyik a SZÉP-kártya terjesztése is - tette még hozzá.

Kijelentette: "ez inkább dicséret számunkra", ugyanis az volt a cél, hogy a szolgáltatók számára csökkenjen a korábbi igen magas jutalék, és egyszerűsödjön az elfogadói rendszer.

Kitért rá, hogy nem volt viták nélküli a rendszer elindítása, de minden várakozást meghaladóan - az április közepi adatok szerint - már több mint 500 ezer munkavállaló igényelte a kártyát. Csak szálláshelyre mintegy 6,5 milliárd forintot fordítanak a kártyabirtokosok, a az összeg az év során elérheti a korábban is remélt 20 milliárd forintot.

A kormány tavaly március 30-ai ülésén döntött a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kibocsátásáról.

Az idén februárban került nyilvánosságra, hogy az Európai Bizottság vizsgálja az újonnan bevezetett magyar utalványokat.

Sajtóértesülések szerint az uniós végrehajtó testülethez egyes piaci szereplőktől panasz érkezett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkor úgy reagált: érthetetlennek tartja a SZÉP-kártya kibocsátásának feltételeit ért uniós kritikát.

Az Európai Bizottság a kibocsátás feltételrendszerét kifogásolta. Az NGM szerint a SZÉP-kártya bevezetésével a kormány liberalizálta a korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány monopóliumát képező üdülési juttatási piacot. A kártyakibocsátást jelenleg is három vállalatcsoport végzi, és a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljesítése mellett a jövőben is bárki beléphet erre a piacra - közölte a korábban a tárca.

Nem lenne meglepetés, ha hamarosan az Erzsébet-utalvány miatt is kötelezettségszegési eljárás indulna, miután arról ennek az áprilisi kormányelőterjesztésnek a tanulsága szerint még keményebb volt Brüsszel véleménye. A Bizottság álláspontja az, hogy az utalvánnyal kapcsolatos „szabályozás nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg”, emellett a kibocsátó üdülési alapítvány „szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet”, illetve „kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít”. A Bizottság szerint „a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a felhozott közérdekkel aránytalan”. A magyar álláspont szerint viszont az utalvány egy szociálpolitikai eszköz, amin keresztül „az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások – például munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély) természetbeni nyújtásának rendszerét” - írta az