Szabad, tudásalapú gazdaság és esélyteremtés

A Magyar Szocialista Párt Elnökségének felkérésére a József Attila Alapítvány korábbi hagyományaira alapozva megkezdte a köz- és szakpolitikai programok kidolgozását. Az alapítvány szervezésében működő munkacsoportokban mintegy 140 szakértő vett részt a munkában. Közöttük vannak olyanok, akik korábban az államigazgatásban és vállalatoknál dolgoztak, de bevonták a tagozatok szakértőit, valamint — egyetemi oktatók ajánlásával — új fiatal szakértőket is.

A munkacsoportok foglalkoztak a gazdaságpolitika (innováció, zöldgazdaság, környezetvédelem), agrárpolitika és vidékfejlesztés, foglalkoztatás- és szociálpolitika, demokrácia, állam-és közigazgatás, oktatás és kultúra, egészségpolitika, biztonság- és külpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. Azt vállalták, hogy olyan irányadó tanulmányokat készítenek az MSZP számára, amelyek a 2011 őszére kialakult magyarországi állapotokból indulnak ki, de figyelembe veszik a várható európai és globális változások hazánkat érő hatásait is.

Az egyes köz- és szakpolitikai kérdésekben olyan álláspontok kialakítását ajánlják az MSZP-nek, amelyek bizonyítják: az MSZP kormányzóképes erő, korszerű szakpolitikai erőforrásokkal. A munka célja volt ugyanakkor az is, hogy bizonyos problémák, kérdések és megoldási módok újraértékelésére is sor kerüljön.

Ebben a munkában támaszkodnak az MSZP tagok által interneten küldött javaslatokra, az általuk fontosnak tartott problémák megoldására. Ezek egyrészt a köz- és szakpolitikai javaslatok hangsúlyaira, másrészt pedig konkrét szakpolitikai területekre, illetve adott problémákra vonatkoztak.

Az országgyűlési képviselőcsoport kabinetjei együtt az MSZP tagozataival megvitatták a József Attila Alapítvány szakértőinek javaslatait és így készültek el azok a vitaanyagok, amelyek

Sorozatunkban ezeket az elemzéseket ismertetjük.

Van más út: szabad, tudásalapú gazdaság és esélyteremtés

A leszakadók felzárkóztatása nemcsak erkölcsi, hanem nemzetgazdasági érdek is. A gazdasági növekedéshez és Magyarország fejlődéséhez a tudásalapú gazdaságon keresztül vezet az út, melynek alapfeltétele a minden területre kiterjedő esélyteremtés. A József Attila Alapítvány szakértői azt javasolják az MSZP-nek, hogy új együttműködésre alapozza politikáját. Először a politikai, társadalmi és gazdasági korrekció szükségességére, annak összefüggéseire vonatkozó javaslataikat tekintjük át.

A magyar gazdaság és szabályozás legnagyobb problémája ma az, hogy hosszú távú célok nélkül, kiszámíthatatlan módon működik. A Fidesz-KDNP kapkodó, bizonytalan gazdaságpolitikája a klasszikusan konzervatív gyakorlatot kívánja ötvözni a főleg Kelet-Európában, illetve Délkelet-Ázsiában működő autokrata, az gazdaságba erősen beavatkozó gazdaságpolitikával. Ám ez működésképtelen, mert ellenkezik értékeinkkel, és mert Magyarország nem rendelkezik gazdag nyersanyagkészlettel (kőolaj, földgáz), de nem versenyképes az alacsonyan képzett, olcsó munkaerővel sem. Eközben a Fidesz-KDNP törekvései aláássák a munkavállalók szociális biztonságát és nyugellátását, és velük szemben a magasabb jövedelmű csoportokat részesíti előnyben.

A fejlődést elősegítő állami tevékenység biztosítása

Ezért a József Attila Alapítvány azt javasolja az MSZP-nek, hogy szabjon új irányt a magyar gazdaságpolitikának, amely nem az erőszakosan beavatkozó államon, hanem a nagyobb átláthatóságon alapul; valamint ötletszerű döntések helyett mindenkire érvényes szabályokat kínál – több rugalmassággal és nyitottsággal, erősebb nemzetközi integrációval és vitathatatlan Európa-párti fókusszal.

Az MSZP-nek fel kell készülnie a bizonytalan gazdaságpolitika okozta károk helyreállítására. Aktív, megfontolt és párbeszédképes kormányzásra lesz szükség, amely egyszerre kínál megoldást a tévútra vezetett magyar gazdaság, valamint a tudatosan szétrombolt magyar társadalom bajaira: az MSZP egyformán tekintse vezető értéknek a szabadságot és a biztonságot; valamint a modernizációt és a rászorulóknak nyújtott védőhálót. Az új, fenntartható, szociális piacgazdaság mércéje az egyéni és közösségi „jól-lét”, motorja a piac szabad kezdeményezése. Az állam szerepe nem a közvetlen és erőszakos beavatkozás a piaci viszonyokba, illetve a mindennapi életbe, hanem a szabályozás, az ellenőrzés és az esélyteremtés. Az esélyteremtő állam nem hagyhatja magára legrosszabb helyzetbe került állampolgárait: nemcsak erkölcsi, de gazdasági érdek is a rászorultak megsegítése, a közszolgáltatások biztosítása és a foglalkoztatási szint emelése.

A József Attila Alapítvány szakértői azt ajánlják az MSZP-nek, hogy a fogyasztóvédelem kiteljesítését is tekintse kiemelt állami feladatnak. Az erőfölényt csakis hatékonyabb fogyasztóvédelemmel lehet ellensúlyozni – különösen igaz ez az összetett és szakmai felkészültséget igénylő területeken, mint például a pénzügyi szolgáltatásoknál. Hasonlóan fontos fogyasztóvédelmi kérdés az élelmiszerbiztonság is.

Esélyteremtés és gazdasági növekedés – együtt

A József Attila Alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy az esélyteremtést és a gazdasági növekedést tekintse egymással szorosan összefüggő, egymást támogató céloknak: a gazdasági növekedés alapja a tudásalapú gazdaságpolitika – a tudásalapú gazdaságpolitika feltétele pedig a tudás és készségek legszélesebb körű hozzáférhetősége és elterjedése. A tudásalapú gazdaságpolitika kulcsa tehát az oktatás – amelyet nem zártabbá, hanem mindenki számára nyitottá kell tenni; amelyet nem a múltba kell visszavezetni, hanem a jövő irányába kell orientálni és modernizálni. A közoktatásban mindenki számára biztosítani kell, hogy megtanuljon írni, olvasni, számolni és számítógépet kezelni, valamint elsajátítsa az együttműködés és a mindennapi élet alapkészségeit; a felsőfokú képzésben pedig mélyíteni kell a minőséget, amely végső soron a munkaerő-piaci alkalmasság megszerzését, valamint az értelmes, öngondoskodó létforma előkészítését szolgálja.

Átláthatóság, versenyképesség és minőség

A magyar vállalatok versenyképessége elmarad a nemzetközi szintektől – a Fidesz-KDNP kormány vállalkozás-támogatási rendszere mégsem növeli, hanem gátolja a valódi vállalkozói fejlődést.

Azt javasoljuk, hogy a kis- és középvállalkozások mai rugalmatlan támogatási rendszerét váltsa fel a szabályozás és célmeghatározás komplex ösztönző rendszere, és az állam aktív szabályozói magatartással ösztönözze a társadalmi felelősségvállalás elveinek és gyakorlatának érvényesülését. A pályázati célok meghatározásában a központi elképzelések mellett erőteljes szerepet kell kapniuk a helyi és regionális céloknak, a minőségnek, a foglalkoztatottságnak és a piaci igényeknek. A hazai forrású pályázati rendszer – nem sértve a vonatkozó uniós irányelveket – erőteljesen, sőt akár kizárólagosan a magyar adófizetési kapacitással rendelkező szervezetek támogatására vonatkozhat.

A vállalati támogatást, a közbeszerzésekben való eredményes részvételt az állam kösse a vállalati transzparencia növeléséhez, a mérhető és az érintettek által visszaigazolt felelős működés érvényesüléséhez.

Az államnak stabil, konszolidált adózási és ügyintézési rendszert, illetve szabályozási környezetet kell kialakítania. Változtatnunk kell az adózás változékony, áttekinthetetlen és igazságtalan rendszerén, valamint a közbeszerzések rendszerén, amely a hazai korrupció egyik melegágya. Mindenekelőtt a jelentősebb beruházási és beszerzési közbeszerzési célok meghirdetését indokolt egy előkészítő szakasszal kibővíteni. Ennek az a célja, hogy a hazai vállalkozások fel tudjanak készülni a gyártásra és az ajánlat tételre.

Az értelmes és hasznos munka lehetőségének elősegítése

A magyar társadalom mára kettészakadt, mivel tömegek maradtak ki az információs társadalomba való átmenetből. A társadalom leszakadó rétegei a szegénység „Bermuda háromszögében” élnek: a hátrányos helyzet, az iskolázatlanság és a munkanélküliség háromszögében.

A szociális transzferek csak tűzoltásra alkalmasak, önmagukban nem teremtenek esélyt. A leszakadók problémáira csakis komplex megoldásokkal lehet hatékony választ adni, amely egyszerre terjed ki a foglalkoztatás-ösztönzésre, az oktatásra és a piaci igények összehangolására, valamint a szociális transzferekre elköltött adók hatékonyságának ellenőrzésére.

Az új, fenntartható, szociális piacgazdaság lényege az esélyteremtés, melynek középpontjában a foglalkoztatás áll. A foglalkoztatás növelésében kiemelt szerepet játszik a kis- és középvállalkozások támogatása, a tőkebeáramlás és befektetés-ösztönzés elősegítése, valamint az élőmunka-igényes tevékenységek támogatása és a közteherviselés átalakítása.

Érdemes megvizsgálni a kötelező munkaidő jelentős csökkentésének lehetőségét a leszakadó csoportok munkába állásának ösztönzése érdekében. Az állam ismerje el a nem fizetett munka (gyereknevelés, háztartásvezetés) egyenrangúságát. A közpénzek felhasználásának elbírálása során (közbeszerzés, pályázatok, költségvetési előirányzatok) a foglalkoztatási hatásokat is számításba kell venni. A foglalkoztatást terhelő adók és járulékok csökkentése növeli a foglalkoztatási hajlandóságot és a versenyképességet, emellett az illegálisan foglalkoztatottak legalizálását is támogatja. Erősíteni kell a munkához való jogot (felmondás indoklása, a védett kor értelmezése, az első munkahely védelme). Mindezek mellett biztosítani kell az intézményes érdekvédelmet (szakszervezet, kamara, üzemi tanács, jogi képviselet révén) a munkajogi vitákban.

Mást és másként szolgáltató állam megszervezése

Az új, fenntartható, szociális piacgazdaság állama szolgáltató, szabályozó és fejlesztő. Legfőbb jellemzői: alkalmazkodóképesség, átláthatóság, kiszámíthatóság és tervezhetőség, melyben az állam a költségek és a haszon mérlegelése alapján finanszírozza az állami szolgáltatásokat.

A József Attila Alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy az információs társadalom modern, nyitott államszervezetének megteremtését tűzze ki célul, amely működése során automatikusan gyűjti, értékeli és publikálja a szolgáltatások minőségére vonatkozó adatokat.

Az államnak aktív szerepet kell vállalnia olyan tudatformáló és ismeretterjesztő programokban, melyek segítségével az állampolgárok jobban megérthetik a közpénzek elosztásának módját, mértékét és célját, emellett segítik az adótudatosság növelését.

Az ellátórendszerek üzemeltetésében kiemelt szerepet kell kapnia az alapszintű szolgáltatások tekintetében azonos szolgáltatásminőségnek és az egyenlő hozzáférésnek, a nem alapszolgáltatások tekintetében pedig a versenynek.