Suhint az árverési kalapács
Miközben nyilatkozatháborút vívnak egymással a politikusok devizahitel törlesztésekről, aközben a bankok szép csendben átadják nem fizető adósaik ingatlan portfólióját árverező cégeknek. Sajtóhírek szerint már 6 ezer lakást elárvereztek, de az őszi hónapokra még több várható. Hamarosan azonban egy újabb fordulat következik a bankokkal vívott állóháborúban
- Ezer fölötti panasz érkezett hozzánk az elmúlt hónapokban a lakáshitelekkel kapcsolatban, ennek nyomán vizsgálatot indítottunk – mondja Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője - majd folytatja. – A tapasztalataink alapján a devizaalapú lakáshitelek után a devizaalapú gépkocsi hitelezés gyakorlatát is megvizsgáljuk.
A kezdeményezés a fogyasztók szempontjából biztató, ám ha hasonlóan „semmitmondó” lesz a vizsgálat eredménye, mint a
lakáshitelek egyoldalú módosítására vonatkozó vizsgálat eredményeis volt, akkor annak csak a bankok fognak örvendeni.A PSZÁF 11 bankot vizsgált, közülük egyedül a CIB Bank Zrt-t marasztalta egy el 6,5 milliós bírsággal. Illetve az ügyfelek számára megkötött életbiztosításokat egy levéllel felmondó FHB kapott némi rosszallást. Semmi más szabálytalansággal nem találkoztak a pénzügyi felügyelők.
Politikusok kampányolnak a devizahitelesekért
Pedig már a politikusoknak is feltűnt, hogy az elmúlt hónapokban elszenvedett forintgyengülésnek vége, újra izmosodik a magyar fizetőeszköz. De hiába, a hazai bankok a megemelt devizahiteleiket nem igyekeznek mérsékelni.
Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője csütörtökön azt üzenete a magyar pénzügyi szektornak, hogy "Nem azt várjuk el a bankoktól, hogy jó szocialisták legyenek, hanem hogy jó kapitalisták legyenek, társadalmi felelősségvállalásuk is jelenjen meg akkor, amikor profitra törekszenek."
Hozzátette, hogy pártja továbbra is azt várja el a bankoktól, hogy kövessék a devizaárfolyamok mozgását, és csökkentsék az euró és svájci frank alapú hitelek törlesztő részletét.
Érvelésében emlékeztetett, hogy a piacgazdaság alapvető elveibe nem kívánnak beavatkozni, de azoktól a bankoktól elvárnák a törlesztő részletek csökkentését, amelyek évente 180-200 milliárd adóforintot kapnak kamattámogatott lakáshitelekre. Ráadásul részesülnek a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) és az Európai Uniótól kapott hitelekből.
Felelős kormány nem kér, hanem kényszerít
Néhány órával később Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője is hangot adott véleményének. Szerinte egy felelős kormány nem kéri, hanem kényszeríti a bankokat, hogy a devizaárfolyamok kedvező alakulása után csökkentsék a deviza alapú hitelek törlesztőrészletét.
A nyilatkozatháború közepette a bankok diszkréten hallgatnak, egyelőre a K & H Bank jelentette be, hogy a hónap elejétől felfüggeszti a deviza alapú hitelezését. Arról pedig egyáltalán nincs hír, hogy az augusztus első napjaitól életbe lépő új szabályozásra miként készülnek a bankok.
Hamarosan életbe lép az új banki szabályozás
Nagyjából két hét múlva lép életbe a Pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvény, amelyet március végén fogadott el a parlament. Ennek nyomán minden lakáshitellel rendelkező ügyfélnek kézhez kell kapnia egy levelet, amelyben a bankja értesíti, milyen feltételek, költségek esetén emeli (módosítja) a szerződéshez kapcsolódó díjakat.
Binder István érdeklődésünkre elmondta, hogy a törvény nem sorolja fel tételesen milyen költségeket, kiadásokat fognak a bankok meghatározni. Véleménye szerint a pénzintézetek számára még a villanyáram árának emelkedése is hivatkozási alap lehet a későbbi szerződésmódosításra. Ha az ügyfélnek nem tetszik az elképzelés, akkor hatvan napja lesz arra, hogy a konkurenciához átpártoljon – hitelével együtt.
