Statisztikákkal bűvészkedik a kormány
Hatszázezerrel többen csatlakoztak a középosztályhoz az elmúlt években, állítja a kormány. Valamelyest javult az életszínvonal, de valóban reális ez a szám? Erről kérdezte a 168 Óra Online Ferge Zsuzsa szociológust, Madár Istvánt, a Portfólió.hu vezető elemzőjét és Vámos Györgyöt, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát. Szerintük az utóbbi évek javuló mutatói ellenére a középosztály közel sincs olyan jó helyzetben, ahogyan azt a kormány hangoztatja.
– Mihez képest vannak hatszázezerrel többen? Miként értelmezhető a biztos középosztály?
– Az államtitkár helyett az EMMI sajtóosztálya válaszolt. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb, tavaly novemberi felmérése szerint – amire az államtitkár is hivatkozott – a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma 2012-ről 2013-ra 241 ezerrel, majd 2013-ról 2014-re további 359 ezerrel csökkent, azaz hatszázezerrel több ember került biztonságba. Az EMMI szerint a nagyobb foglalkoztatottsági arány, az emelkedő bérek, és az adókedvezmények hatására megindult a nehezebb helyzetben lévők felzárkózása.
– Ez a hatszázezres szám egyszerűen értelmezhetetlen. Meg kell nézni a statisztikákat és rájövünk, hogy nem így van – mondta Ferge Zsuzsa szociológus. Kifakadásának oka Rétvári Bencének, az EMMI parlamenti államtitkárának a KSH felmérésére utaló nyilatkozata, miszerint hatszázezerrel többen vannak biztonságban és tartoznak a biztos középosztályba, a lecsúszás veszélye nélkül.
Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője is egyetért abban, hogy a Rétvári által közölt adatok nem reálisak.
– Sem a KSH, sem a Tárki adatai nem mutatnak olyat, hogy a magyar középosztály szélesedett volna. Igaz, óvatos javulás megfigyelhető az elmúlt két évben. Elsősorban azért, mert a gazdaság bővült és a munkanélküliség csökkent. Továbbá a gazdaságpolitika nem tett olyan lépéseket, melyek a jövedelemegyenlőtlenséget tovább növelték volna – mondja a 168 Óra Online-nak .
Ferge Zsuzsa szerint vitathatatlan, hogy 2012-2013 óta folyamatosan duzzad a közfoglalkoztatottak száma, és a mélyszegénység is mérséklődött. A közfoglalkoztatottak havi nettó 50-70 ezer forintot kapnak, gyermekszámtól függően. Ez több, mint a családi segélyként kapható maximális 44 ezer forint. Ennek köszönhetően a társadalom alsó húsz százalékából néhányan felkapaszkodtak az alsó egyharmadba, de az nem alsó-középosztály. Ezekben a családokban 30 ezer körül van az egy főre jutó havi nettó jövedelem.
– Hazánkban az tartozik a középosztályba, akit a hatalom odatartozónak vél, támogatásra érdemesnek ítél meg. Mozgásterük viszont beszűkült. Ma egy köztisztviselőnek is bármikor fel lehet mondani, noha korábban a határozatlan idejű szerződéstudat biztonságot nyújtott. Ma bárkitől, bármikor, bármit el lehet venni. Gondolok itt a magánnyugdíjra, a trafikokra vagy a földekre – teszi hozzá a szociológus.
Madár István szerint értelmetlen azt állítani, hogy nincs középosztály. A közepes jövedelműek nyilvánvalóan őket képviselik. Abban viszont egyetért Fergével, hogy a mélyszegénység kismértékben csökkent. Az alsó és közepes jövedelmű emberek bevételei valamivel gyorsabban nőttek a jobban keresőekénél az utóbbi esztendőkben. A jövedelemegyenlőtlenségek viszont továbbra is jelentősek. Ennek hatásai nem csak a társadalomban, de a gazdaságban is érezhetőek. A kutatások kimutatják, hogy a jövedelemkülönbségek növekedése gyengíti a gazdaságot, az életszínvonal is lassabban nő.
Ezt alátámasztja Vámos Györgynek, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárának szakmai véleménye is. – Az élelmiszer és nagy értékű javak (bútor, műszaki cikk, háztartási felszerelés) fogyasztása nő, de még mindig nagyon visszafogottan. A piac zuhanása után még nem sikerült teljesen kikecmeregni a gödörből. Az eladósodottsági szakaszhoz képest a társadalom alsó és középső rétegének fogyasztása még nem éri el a válság előtti szintet.
Madár István úgy véli, hogy a középosztály bővítése alulról képzelhető el, ugyanakkor ennek számos gátja van. Kezdve a 2011-ben bevezetett közmunkaprogrammal, mely hosszú távon nem jó megoldás. Noha a program célja, hogy az érintettek egy idő után átlépjenek az elsődleges munkaerőpiacra, erre csupán 10-15 százalékuk képes. – Van egy képzetlen réteg, akinek a foglalkoztatottsága akkor is nehézségbe ütközik, ha van munkahely. Ebben valószínűleg a közmunka intézménye is ront. Megkapják a saját életviszonyaikhoz képest elfogadható jövedelmet, ezért nem kezdenek el aktívan tényleges piaci munkahelyet keresni – fejti ki a 168 Óra Online-nak.
Az elemző két dolgot emelt ki, mely a felzárkózás irányába terelné ezeket az embereket. Véleménye szerint adópolitikai lépésekkel lehetne elérni, hogy nettó jövedelmük gyorsabban emelkedjen. Madár úgy véli, vissza kellene vezetni az adómentes részt a személyi jövedelemadóba, hogy a 16 százalék ne sújtson mindenkit. Az oktatás viszont ennél is lényegesebb. – A mostani rendszer szakképzetlen, illetve gyengén szakképzett munkásokat termel ki, a felzárkózás esélye nélkül. Nem a duális képzésre kellene gyúrni. Sokkal inkább arra, hogy az alapfokú oktatásban nyolcadikos korára a gyerek elsajátítsa az értve olvasást és az alapvető matematikai műveleteket. Ha ez megvan, akkor az illető képes a munkaerőpiacon elhelyezkedni és rugalmasan alkalmazkodni a környezethez, esetleg képezni magát a későbbiekben – fejezi be a Portfólió.hu munkatársa.
