Spekulánsok miatt drágul a kenyér

Válságtanácskozás kezdődött a héten a sütőipari cégek kezdeményezésére az agrárminisztérium, a malomipar és a gabonatermelők részvételével annak kapcsán, hogy az elmúlt néhány hétben jelentősen drágult a pékek fő alapanyagát jelentő búzaliszt: a nyár eleji 52-55 forint helyett ma már 65-70 forintért tudják a hazai piacon beszerezni, szeptembertől pedig a malmok újabb 20-30 százalékos áremelést helyeztek kilátásba. Az utóbbiak arra hivatkoznak, hogy kényszerhelyzetben vannak, mert a búza még ennél is nagyobb mértékben drágult, tonnánkénti ára rövid idő alatt 28 ezerről 50 ezer forintra emelkedett, ennek hatását tovább kell hárítaniuk, ha nem akarnak csődbe jutni. Ugyanettől félnek a sütőipari vállalkozások, ráadásul ők a sor végén állnak, és többletköltségüket csak részben tudják a kereskedők, bevásárló központok felé érvényesíteni. A kenyérfélék fogyasztói ára így is nő, egyesek már 30 százalékos drágulással riogatnak.

A pánikkeltés nem csupán nálunk jellemző és nem is tőlünk indult ki. A búza ára a világ árutőzsdéin azt követően kezdett meredeken emelkedni, hogy júniusban Washingtonban bejelentették, az idén az Egyesült Államokban csökkent a termény vetésterülete. A drágulást felgyorsították a betakarításról és a tavalyinál alacsonyabb termésátlagokról érkező hírek, de a legnagyobb lökést az adta, amikor kiderült, hogy a világ harmadik legnagyobb exportőrének számító Oroszországban a szélsőséges időjárás és a tüzek miatt az idén jóval kevesebb búza terem. Hivatalos adatok szerint csaknem 11 millió hektáron semmisült meg a termés - ez több, mint hazánk teljes területe -, de a megmaradt vetésterületeken is a szokásosnál kevesebb termett, egyes régiókban az átlag hektáronként csupán 3,5 mázsa volt, ami kevesebb mint tizede a magyar átlagnak. Az össztermés a tavalyi 97 millió tonna helyett csak 70-75 millió lesz, ezért Putyin kormányfő az év végéig leállította a kivitelt, hogy a hazai ellátást biztosítsa. Hasonlóan rosszul alakult az év Ukrajnában is, ahol a tavalyi 21 millió tonnánál mintegy 20 százalékkal kevesebb termett.

A kedvezőtlen hírek nyomán egy hónap alatt a búza jegyzése a tengerentúlon és Európában egyaránt kétszeresére nőtt, az uniós ár a múlt héten elérte a tonnánkénti 236 eurót. Azóta némi korrekció történt, de az ár bőven 200 euró felett maradt. Ehhez képest a hazai tonnánkénti 50 ezer forint olcsónak tűnik, de a mi árviszonyainkhoz képest nagyon sok. Ennek hatását nem csupán a kenyérféléknél, de a takarmánybúza jelentős drágulása miatt más élelmiszereknél, például a húsféléknél is érezni fogjuk, és minden más olyan terméknél, ahol a liszt az alapanyagok közé tartozik. Egyes kereskedők máris árnövekedési hullámmal fenyegetnek, kihasználva a helyzetet a drágításra.

Szakértők szerint azonban átlagosan legfeljebb néhány százalékos drágulás várható az érintett élelmiszereknél, várhatóan az is csak átmenetileg, legkésőbb a gabona betakarítási adatok véglegesítése után megszűnik az árnyomás. A két évvel ezelőtti élelmiszer-árrobbanással szemben ugyanis ezúttal nincs reális alapja a nagymértékű áremelkedésnek. Igaz ugyan, hogy számos országban a búzatermés elmaradt a várttól és Oroszországban valóban nagyon rossz a helyzet, de a FAO összesítése szerint a világ teljes termelése csak 3,7 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. Ezt a kiesést bőven pótolják a felhalmozott tartalékok, az amerikai és uniós, sőt az orosz raktárakban hegyekben áll még az eladatlan tavalyi búza! Hazánkban kb. egymillió tonnát tesznek ki a készletek, és ez több, mint a tavalyi és idei termés különbsége /akkor 4,5, most 3,6 millió tonna termett/. Mindezt figyelembe véve legfeljebb 10-20 százalékos piaci drágulás lenne indokolt.

Mégis mi az oka annak, hogy a búza ára ennek ellenére rövid idő alatt megduplázódott? Elemzők egybehangzóan spekulációt sejtenek a háttérben. A globalizálódott pénzpiacon rengeteg szabad forrás mozog és arra törekszik, hogy magas hozamot érjen el. Kitűnő terep erre a stratégiai termékek piaca, az élelmiszerek pedig az energiahordozók és nyersanyagok mellett ennek főszereplői. Emlékezzünk arra, hogy két évvel ezelőtt a kőolaj ára néhány hónap alatt két és félszeresére ugrott, anélkül, hogy annak kereslet-kínálati magyarázata lett volna. Az történt, hogy a befektetők az olajban láttak lehetőséget az extraprofitra és ezzel felhajtották az árat. A haszon kivétele után ott is hagyták ezt a piacot, a kőolaj jegyzése fél év alatt a harmadára esett és csak tavaly év végére került vissza a két évvel korábbi szintre.

A spekulatív tőke a jelek szerint most a búzapiacot szemelte ki magának. Erre jó lehetőséget nyújtottak a valóban negatív hírek, valamint a 2008-as sokk emléke, amikor még a mostaninál is magasabbra szökött a gabona ára, magával rántva a teljes élelmiszerpiacot. Nem kellett más, csak egy kis manipulatív pánikkeltés és már fújták is az árlufit. Akik időben nagy készleteket kötöttek le, hatalmas haszonra tettek szert. Ne feledjük, az árutőzsdén a termék csak virtuálisan mozog, ha mondjuk ma veszek egymillió tonna búzát, azt holnap nagy profittal eladhatom anélkül, hogy abból egy szemet is látnék. A mai bizonytalan befektetői környezetben, a válság hatása alatti ingadozó hangulatban viszonylag könnyen lehet az ideges piacokat manipulálni, főleg, ha élelmiszerekről van szó. Ezt használták ki a spekulánsok, és a profitjuk árát az élelmiszeriparral, végső soron pedig a fogyasztókkal fizettetik meg.

Mint minden luftballon, ez is előbb-utóbb ki fog pukkadni. A profitrealizálás már megkezdődött, de a búzaár egy jó darabig még magasan marad, feltornászva a liszt, a kenyér stb. árát, sőt némileg az inflációt is. Változás szakértők szerint szeptember végétől várható, de mire annak hatása a fogyasztókig eljut, már közeledünk a télhez. Ezzel együtt pánikra semmi ok, a drágulás nem lesz akkora, mint amennyivel ijesztgetnek minket, az amúgy is csökkenő fogyasztás mellett jelentős és tartós árnövekedés nem várható.