Spekulációs adót szeretne az LMP

A lehet Más a Politika szerint a gazdaságfejlesztés eszköze nem a könnyen áthárítható bankadó, hanem a Tobin adó, amelyet a spekulációs pénzmozgások után fizetnek.

2010. június 15., 10:37

Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatukat azonban a kormány nevében a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára ma elutasította - olvasható a párt közleményében. Tette ezt annak ellenére, hogy az Európai Unióban és a világ többi részén is felismerték – különösen válság idején-, hogy a nemzetközi pénzmozgásokra kivetett spekulációs adó jelent olyan forrást, amely a valós gazdaság érdekét szolgálja.

Mára a legtöbb elemző és politikus egyetért: a globális válság egyik oka a kontroll nélkül áramló forró pénzek által előidézett instabilitás volt. Az LMP szerint az adó csak a spekulációra jellemző többszöri sűrű átutalásokat sújtja, ezért a működő tőke áramlását nem zavarja, a pénz- és tőkepiacok ingadozásait csökkenti, valamint költségvetési bevételhez juttathatja a válság miatt most nehezen pénzhez jutó országokat. A spekulációs adó mélyítené és igazságosabbá tenné az európai integrációt, amennyiben magasabb fokú költségvetési együttműködést tenne szükségessé a tagállamok között.

Az LMP felhívta a figyelmet arra, hogy a spekulációs adót a közgazdász szakma krémje, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz és Paul Krugman ugyanúgy támogatja, mint a kelet-európai neoliberális sokkterápiák főmérnöke, a tőkeellenességgel nehezen vádolható Jeffrey Sachs is.

A nemzetközi politikai klíma is kedvez az adó bevezetésének, a francia, belga és német kormány mellett az Európai Parlament is kiállt már nemzetközi átutalásokra kivetett adó mellett.

Az LMP országgyűlési határozati javaslata megbízta volna a kormányt, hogy vegye fel a januártól esedékes magyar EU-elnökség ügyei közé a spekulációs adót. Rámutatott, a most csütörtöki Európai Tanács ülésen, illetve a hónapban megrendezésre kerülő torontói G20 csúcson már a közeljövőben is képviselhette volna a kormány az ügyet. A határozat elutasításával a kormány lemondott arról, hogy szószólójává váljon egy innovatív kezdeményezésnek, amely javíthatta volna hazánk nemzetközi megítélését is.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.