19:00 - 20:00

JÖN: Halló, itt vagyok!

Szilágyi János műsora

Sok nyugdíjas boldog, észre sem veszik, milyen embertelen módon bánik velük az Orbán-kormány

Novemberben kapják a nyugdíjasok a maximum 18 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de az idén nem lesz nyugdíjkorrekció, a kormányzat szerint ugyanis az emelés alapját képző infláció nem haladta meg a költségvetésben tervezett három százalékot. A nyugdíjak és a bérek között egyre nagyobb szakadék van, ezért a frissen nyugdíjba menők ugyanannyi munkáért és végigdolgozott évért jóval többet kapnak, mint akik évekkel korábban lettek nyugdíjasok. Ráadásul a százalékos emelés növeli a különbséget a magas és az alacsony járadékot kapók életszínvonala között. Mivel a kormányzat nem kezeli a nyugdíjfeszültségeket, érdemben nem foglalkozik ezzel a társadalmi réteggel, egyre több idős ember él mélyszegénységben.

2018. október 22., 14:30

Szerző:

Sok nyugdíjas boldog, mert novemberben megkezdődik a nyugdíjprémiumok kifizetése, és azt hiszik, az Orbán-kormány törődik velük, szereti az idős embereket. Az Erzsébet-utalványok és a prémium árnyékában észre sem veszik, milyen embertelen módon bánik velük a kabinet. Még a Bajnai-kormány döntött arról, hogy ha a gazdaság növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, egyszeri prémiumot kapnak a nyugdíjasok. Mivel a GDP négy százalék fölött nőtt, jár a pénz. Nagyjából 1600 milliárd forint plusz keletkezett a gazdaságban ahhoz képest, mintha csak 3,5 százalék lenne a növekedés. Bár GDP-arányosan évente 10 százalék körül vannak a nyugdíjkifizetések, amit most a nyugdíjasokra szán a kormányzat, az mindösszesen két százaléka a termelésből keletkezett plusznak: nagyjából 33 milliárd forint.

„Együtt sírunk, együtt nevetünk” – mondta Orbán Viktor az Idősek Tanácsának ülésén, amikor bejelentette a prémium kifizetését. Ehhez képest a két százalék elég karcsúnak mondható. Pláne nem szép a kép, ha hozzátesszük, hogy a pénz nem egységesen jár, a nyugdíjhoz képest számítják ki, annak negyedét szorozzák a plusznövekedéssel.

A 80 ezer forintos vagy annál magasabb nyugdíjak esetében 18 ezer forint körül lesz a kifizetés, de a nyugdíjminimum 28 500 forintját nézve csak hatezer forint ez az összeg. Ráadásul a juttatás egyszeri, nem épül be a nyugdíjakba, vagyis nem számít majd be a jövő évi nyugdíjemelés alapjába.

A pénz tehát legfeljebb csekély hangulatjavításra elég, és arra, hogy pillanatnyilag elfedje az idősek társadalmi csoportját érintő egyre súlyosabb feszültségeket. A valóság ugyanis az, hogy idén a nyugdíjak kisebb mértékben nőnek, mint amennyi az infláció lesz az év egészében: vagyis nemhogy nőne az értékük, de csökken. Mindez azért, mert év végén nem lesz nyugdíjkorrekció.

Erzsébet-utalványok kézbesítése Budapesten Erzsébet-utalványok kézbesítése Budapesten
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A nyugdíjemelést mindig az előző évben elfogadott költségvetésben tervezett inflációhoz kötik. A 2018-as büdzsében, amely 2017 elején készült, erre az évre háromszázalékos inflációt tervezett a kormányzat. Ha úgy alakul, hogy a drágulás mértéke év közben, az első kilenc hónapban magasabb, sor kerül a nyugdíjkorrekcióra. A pluszpénzt egy összegben kapják az érintettek, beépül a nyugdíjba, vagyis a következő évi emelés erről a megnövelt összegről indul.

– Nagyon érdekesen számol a Központi Statisztikai Hivatal – mondta lapunknak Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjastagozatának elnöke. – Június óta minden hónapban három százalék fölötti a drágulás, szeptemberben már 3,6 százalék volt az előző évhez képest, és a tavaly július és idén július között eltelt egy évben is meghaladta a három százalékot. Mégis a január és szeptember közötti időszakra, ami a nyugdíj-kiegészítés alapját képezi, 2,7 százalékot számolt a KSH. Nem lesz tehát nyugdíjkorrekció, miközben már most látszik, hogy az év hátralevő időszakában is három százalék fölött lesz a drágulás.

Magyarul: ugyanannyi nyugdíjért kevesebbet lehet vásárolni a boltban.

Jövőre még rosszabb lesz a helyzet, hiszen a 2019-re tervezett költségvetés 2,7 százalékos éves inflációval számol, miközben a Magyar Nemzeti Bank szerint az áremelkedés 3,3 százalék lesz, az elemzők pedig 3,5 százalék körülire becsülik. Így a jövő év eleji, 2,7 százalékos nyugdíjemelés már az indulása pillanatában alacsonyabb lesz, mint az infláció, s korrekcióra csak 2019 végén kerülhet majd sor.

A nyugdíjasok nem az alig vagy egyáltalán nem dráguló, tartós fogyasztási cikkekre költik a pénzüket, hanem élelmiszerre és gyógyszerre. Csak egy példa: a sertéstarja két évvel ezelőtt kilónként 990 forintba került, és most, az áfa 22 százalékra csökkentése után is 1400 forint, vagyis több mint 40 százalékkal lett drágább. Hasonló a helyzet a tejjel is.

Egy egyfős nyugdíjasháztartásban 81 405 forint a létminimumhoz szükséges pénz, vagyis legalább ennyinek kellene lennie a jelenleg 28 500 forintos minimálnyugdíjnak. Ehhez képest a nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él.

– Folyamatosan romlik a nyugdíjasok életszínvonala, abszolút elszegényedés történik. Tele van a rendszer igazságtalanságokkal – állítja az elnök. Feszültséget okoz, hogy miközben idén a béremelkedés 12 százalékos volt, a nyugdíjak csak három százalékkal nőttek. De másképp nézve is megmutatkozik a szakadék: három év alatt 100 forint bérből 140 forint lett, 100 forint nyugdíjból viszont csak 110. Nemcsak az aktívan dolgozók és a nyugdíjasok között nyílik egyre nagyobbra az olló, de mivel a frissen nyugdíjba menők a jelenlegi béreket beszámítva kapják a járadékukat, sokkal magasabb nyugdíjuk van, mint mondjuk annak, aki tíz éve ugyanannyi ledolgozott munkaidő után, ugyanabból a munkakörből ment nyugdíjba.

– Szükség lenne egy nyugdíj-felzárkóztatási korrekciós programra. Olyanra, amely a kétezres években elindult, de a gazdasági válság miatt nem fejeződött be – véli Juhász László. – Foglalkozni kellene a többi között a bérkiáramlás és a nyugdíjemelés kérdésével, illetve az egyenlőtlen nyugdíjakkal is. Jelenleg azonban erre nincs kormányzati szándék. 

Az építőipari vállalkozások az építési költségek (például építőanyagok, munkaerőköltségek) országos szinten 5-9 százalékos, Budapesten viszont több mint 10 százalékos áremelkedésére számítanak a második fél évben.

Sok vagy kevés a 200 ezer forint minimálbér? Ha kapjuk, nem, főleg ha összevetjük az uniós államok adataival. Az unióban a bolgár minimálbér a legalacsonyabb, ezt követi a magyar, majd a román, lett, horvát és a cseh. Vagyis, hajrá, érjük utol Németországot, de legalább Romániát.