Segítsen értelmezni ezt az MTI-hírt
A Vodafone szerint a lakosság széles rétegeit nem szabad egyik napról a másikra megfosztani a szélessávú szolgáltatástól.
Diego Massidda, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója erről hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón beszélt a frekvencia-árverést érintő bírósági döntést firtató kérdésre válaszolva.
A Fővárosi Törvényszék a közelmúltban jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait. A negyedik mobilszolgáltatót is érintő ítélet szerint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett újabb frekvenciablokkokat.
A két héttel ezelőtti bírósági döntéssel érvénytelenített pályázaton nyert frekvenciával a Vodafone országossá tehette a szélessávú hálózatot. Diego Massidda hangsúlyozta, a hatóságnak és a kormánynak is érdeke, hogy a lakosság ne legyen megfosztható ettől a szolgáltatástól.
A sajtótájékoztatón Beck György, a társaság elnöke közölte, az iPhone 5 készülékek magyarországi megjelenésével egyidejűleg három fix díjas csomagot dob piacra a Vodafone, amelynek alapja az, hogy a lakosság 95 százaléka hozzáfér a szélessávú hálózathoz - írta az MTI.
Korábban: hatályon kívül helyezte a bíróság a határozatokat
A Fővárosi Törvényszék jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik mobilszolgáltató MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat.
Annak eldöntése, hogy az NMHH az eredeti állapotot állítja helyre, vagy új tendert hirdet, meghaladta a bíróság hatáskörét, így erről nem szól az ítélet.
Az NMHH pályázatán nemcsak a negyedik mobilszolgáltató MPVI nyert frekvenciát, hanem a három meglévő szolgáltató is. Miután a bíróság ezeket együtt kezelte, valamennyi nyertesre kiterjedő határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezte.
A három jelenlegi szolgáltató - a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone - fordult bírósághoz a negyedik szolgáltató nyertességét támadva. Az alperes a határozatokat hozó NMHH volt.
A bíróság arra hivatkozott, hogy az elbíráláskor hatályos kormányrendelet egyik melléklete kimondja: állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az MPVI.
A per során a három felperes és az alperes NMHH -, valamint ez utóbbi oldalán a perbe beavatkozott MPVI és annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest - végig azon vitatkozott, hogy a hatósági döntés meghozatalakor hatályban volt-e az említett rendelet tiltó melléklete. Az eljárás közben lépett hatályba az európai uniós jogszabályoknak megfelelő NMHH rendelet, amely már nem tiltotta állami szereplő indulását a tenderen.
A per másik sarkalatos pontja a roaming volt. A pályázat előírta azt, hogy a meglévő három szolgáltató köteles átengedni a hálózatát a negyediknek. A Vodafone ezt csak jogfenntartással tette meg. Az uniós jog értelmezése is szóba került a perben olyannyira, hogy a felperesek azt javasolták: a roamingra vonatkozó jog értelmezéséről kérjen a magyar bíróság előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, és maga értelmezte az erre vonatkozó uniós, valamint a magyar jogot. A végeredmény: a drágán kiépített eszközrendszer kötelező átengedése a versenytársnak egy másik, az elnök által lefolytatott eljárásban lett volna lehetséges.
Az eljárási szabályok megsértése között sorolta fel a bíróság azt, hogy a Magyar Telekom március 8-án tekinthetett be az iratokba, majd ezt követően jelezte, hogy nyilatkozattételre készül. Ennek ellenére az NMHH másnap már meghozta a határozatát.
