Sajtószemle: a gazdasági bajok táplálják a radikális nacionalizmust

A Reuters hírügynökség annak kapcsán írta ezt, hogy a romániai Nagybányán a magyar nemzetiségű polgármester asszony fallal vetette körül a romák ottani viskórengetegét, illetve közülük 1600 embert a kommunista idők lepusztult betonházaiba kényszerített. Emiatt egyfelől rasszizmussal vádolták meg, másfelől viszont - jórészt éppen e döntése miatt - ő lett az ország legnépszerűbb helyi vezetője. Az eset mutatja, hogy a térség gyenge gazdasági teljesítménye, illetve széleskörű szegénysége radikális megoldásokhoz vezethet. Magyarországon pl. a Jobbik támogatottsága 11 %-ra emelkedett és annak jeleként, hogy a gazdasági bajok táplálják a radikális nacionalizmust, kb. ezer magyar volt jelen, amikor leleplezték az ország 2. világháborús kormányzójának, Horthy Miklósnak a szobrát.

Újabb akadály hárult el a hiteltárgyalások útjából

A Valutaalap után az Európai Központi Bank is jóváhagyta a magyar jegybanktörvény tervezett változtatásait, így újabb akadály hárult el a hiteltárgyalások útjából. Közép-Európa legeladósodottabb országa, amely olyan, nem hagyományos lépésekkel riogatta a piacokat, mint a földrész legmagasabb bankadója, először novemberben közölte, hogy külső segítséget igényel lassuló gazdaságának stabilizálására. Az MNB-jogszabály körüli vita miatt azonban azóta is csak igen drágán jutott új kölcsönökhöz, a Nemzeti Bank pedig nem tudta mérsékelni az unió legmagasabb alapkamatát. Az EKB most azt közölte, hogy a kilátásba helyezett módosítások és az az ígéret, miszerint nem növelik a Monetáris Tanács tagjainak számát Simor András hivatali ideje alatt, együttesen azt jelzik: a magyar kormány most már kész tiszteletben tartani a jegybank függetlenségét. A frankfurti pénzintézet azonban arra is kitért közleményében, hogy éberen figyelni fogja, mennyiben érvényesül a gyakorlatban a Nemzeti Bank önállósága, a még nyitva maradt kérdések miatt pedig továbbra is kapcsolatban áll a magyar kormánnyal. Magyarországnak azért van szüksége biztonsági hálóra, mert csökkenteni igyekszik a hitelek költségeit, és el akarja kerülni a további leminősítést, miközben az ország már most is a bóvli-kategóriában van, köszönhetően a gyenge növekedésnek, a jelentős adósságnak és a két éve tartó unortodox politikának. Elemzők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy nem várható gyors megállapodás, mert a magyar vezetés nem kíván engedni az egykulcsos adó kapcsán, továbbá csupán „biztosítékot” szeretne az euroövezet válságából eredő piaci és gazdasági kockázatok elhárítására.

Barátságtalan magyar gazdasági környezet

A Budapest Airport Zrt. az Alkotmánybírósághoz fordult, mert már nem hisz a magyar szervek szép szavainak az üzletbarát környezetről, a külföldi befektetések támogatásáról – írja a Financial Times. A Hochtief vezette konzorcium, amely idáig 265 millió eurót fektetett be a ferihegyi repülőtérbe, azt kifogásolja, hogy a helyi hatóságok a múlt évhez képest egyik pillanatról a másikra megháromszorozták az általa fizetendő földbérleti adót, miközben az alaptörvény a közterhek igazságos elosztását írja elő. A kérdéses területek különben csupán a biztonságot szolgálják, egyébként nem jók semmire, arról nem beszélve, hogy a BA Zrt. a maga részéről betartotta a privatizációs szerződést, hiszen pl. új induló csarnokot építtetett, több száz embernek adva ezzel munkát. A repülőtér tavaly adózás előtt 8 milliárd forintot vesztett és meg kell küzdenie azzal is, hogy februárban tönkre ment a Malév. Mindent egybevéve a cég úgy látja, hogy a nemzeti légitársaság csődje amúgy is hosszú és súlyos válságot idézett elő, az igazságtalanul magas földadó pedig csak tovább rontja a repülőtér, valamint a magyar gazdaság és a Budapest versenyképességét. A BA Zrt. nem az egyetlen, amely enyhén szólva barátságtalannak tartja a magyar gazdasági környezetet, különösen az olyan beruházók esetében, amelyek ki vannak téve a hatóságok szeszélyeinek. A kormányszóvivő elismerte, hogy az ügy nem vet jó fényt Magyarországra, de többet egyelőre nem kívánt mondani.