Rosszabbul élünk, mint: egyre kisebb a reálbérek növekedése

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek az első félévben a múlt év azonos időszakához képest.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai kommentárja szerint a nettó béreknek az elmúlt évek dinamikus növekedéséhez képest visszafogottabb alakulása elsősorban a közfoglalkoztatás növekvő súlyának tudható be.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 800 forintot kerestek, míg a közszférában nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 209 500 forintot. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 600 forint volt.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a bruttó bérek júniusban a várakozásoknak nagyjából megfelelően, 4,1 százalékkal nőttek a májusi 6,4 százalék után. A nettó bérek növekedése 1,6 százalék volt, ami 3,8 százalékos reálbércsökkenést jelent - közölte.

Elemzésében kitért arra is: a családi adókedvezményekkel együtt nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, emellett a közfoglalkoztatás felfutása miatti összetételhatás szintén lefelé torzítja az átlagot, így kisebb a reálbércsökkenés mértéke.

A versenyszférában 7,2 százalékra lassult a bérnövekedés az előző havi 9,4 százalékról, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés 7,3 százalék volt az előző havi 9,6 százalék után, ami az elemző szerint továbbra sem utal bérjellegű inflációs nyomásra a gazdaságban. A költségvetési szférában 3,1 százalékos a csökkenés, a szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, e nélkül 3,5 százalékos a bérnövekedés - közölte.

Mellár Tamás közgazdász szerint, a KSH azért nem közöl rendszeresen, havonta reálbér adatokat, mert csak becsülni tudja a számot, - ugyanis a családi adókedvezmények miatt, nem lehet pontosan kiszámítani ezeket a számokat. A KSH volt elnöke a