Reszkethetnek a frankhitelesek

A

Világgazdaság Onlineemlékeztet: az átlagárfolyam alapján is csaknem 10 százalékot gyengült a forint két hónap alatt. A gyengülés részben a román Alkotmánybíróság döntésének - a Boc-kormány számos megszorító rendelkezését semmisítette meg - következményei miatt következett be. Ezzel ugyanis az ország soron következő IMF-hitelrészletének lehívása kérdőjeleződött meg. A Realitatea televízió szerint a román nyugdíjak nem fognak 15 százalékkal csökkeni, akárcsak a bírók és az ügyészek kiemelt nyugdíjai, viszont a közalkalmazotti bérek a kormány eredeti szándékai szerint 25 százalékkal csökkennek.

Április közepén kezdődött a forintnak ez a lassú, folyamatos gyengülése. A választásokat megelőzően a külföldi befektetők bizakodóak voltak, várták a kétharmados kormánytöbbséget és bíztak abban, hogy ezzel nagy strukturális reformokat kezd el a kormány. Az optimizmust a kedvező nemzetközi hangulat, a tőzsdeindexet emelkedése is táplálta, mindez együtt talán túlságosan is magasra, a 265 forintos euróárfolyam alá húzta a forintot – idézte fel a mostani helyzet előzményeit Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere az Indexen.

Április második felében viszont a nemzetközi piacokon is romlani kezdett a hangulat, és Budapesttől sem azt kapták a befektetők, amit vártak: konkrét lépések és bejelentések helyett egy bizonytalan, maszatolós kormányzati kommunikáció kezdődött. A helyzetet, hogy a kormány nem beszél érdemi dolgokról, csak csontvázazik, rontotta a pánikhangulatot kiváltó Kósa- és a Szijjártó-beszéd.

A piacok azóta sem tudtak megnyugodni, a forint árfolyama nem talált magára. Igaz, a hazai devizahiteleseket leginkább érdeklő és érintő valutához, a svájci frankhoz képest nem elsősorban belföldi, hanem nemzetközi okok miatt gyengült. A svájci jegybank az elmúlt hónapokban többször beavatkozott – ezt jelzi, hogy tartalékai 30-40 milliárd dollárról 150 milliárd dollár körüli szintre ugrottak –, hogy megállítsa az erősödést a defláció és az export gyengülésének veszélye miatt. Azonban ezeket az aggodalmakat a közelmúltban napvilágot látott jó makroadatok nem támasztották alá.

A frank erősödését ráadásul a svájci jegybank kommunikációja is táplálja: az SNB pénteken megjelent inflációs jelentése szerint a deflációs kockázatok eltűntek, ennek alapján pedig nem lehet számítani arra, hogy az alpesi ország központi bankja beavatkozna a helyi deviza mesterséges gyengítése érdekében. A fejlemények tükrében nem sok jóval lehet biztatni az alpesi devizában eladósodott lakossági ügyfeleket. Júniusban ugyanis – az elmúlt napok gyengülése miatt – a Bloomberg kalkulációi alapján 203,1 forintos átlagárfolyam alakult ki a bankközi devizapiacon, amely 9,7 százalékkal magasabb a két hónappal korábbinál, az év eleji, 183 forintos nyitókurzust pedig több mint egyötödével meghaladja.

Mindezek mellett az is jelentős mértékben hozzájárul a svájci fizetőeszköz erősödéséhez, hogy szerte Európában minimálisra zsugorodott a frankalapú hitelezés. Új hitelfelvétel gyakorlatilag nincs, viszont a folyamatos törlesztési sebesség felfelé hajtja az árfolyamot – magyarázta a lapnak Barcza György , a K&H Bank vezető elemzője.

Kézzelfogható elmozdulás a svájci frank piaci értékelésében akkor várható majd, amikor az eurózónában megindul a kamatemelés – véli Barcza György. Erre a vezető elemző azonban legkorábban jövő tavasszal lát reális esélyt. A svájci frank árfolyama a stabilnak ígérkező 180-190 forintos szinten talán két-három év múlva állhat be.

Most szinte minden devizával szemben erősödik a frank, és nem tudni, meddig. Bebesy Dániel szerint az eurózóna válsága vagy az amerikai tőzsdék egy komolyabb esése akár az 1,15-1,2 frank/eurós árfolyamig is erősítheti a most 1,35-ös szinten lévő frankot. Bár erre nem lát túl nagy esélyt, ha ez bekövetkezik, akkor a mostani forint/euró árfolyammal változatlan szinten maradásával számolva is tíz-tizenöt százalékkal drágulhat a frank a forinthoz képest.