Pálinka, szerelmünk

Aligha az ital beszélt az agrárminiszterből, amikor az Európai Unió Bírósága döntését kommentálva erősen felindult állapotban kikérte magának a „brüsszeli bürokraták újabb provokációját”, amely ezúttal is az uniós jog betartására szólította fel a magyar kormányt. Fazekas Sándor tárcagazda szerint felháborító, hogy törvénytelennek tartják a honi pálinkafőzés adómentességét. A miniszter szerint már csak azért sem szabad ezt a tevékenységet sarcoltatni, mert a magyar ember életvitelszerűen fogyasztja az alkoholt, ráadásul hagyományosan teszi.

A szakma szabályai

Mindezt tudomásul véve eszünk ágában sincs feltételezni, hogy Fazekas miniszter úr ne lenne a legjobb hazafiak egyike. Tehát bizonyára ő is életvitelszerűen ápolja a magyar hagyományokat, ezért máris megváltoztatjuk cikkünk első mondatát: talán mégis az ital beszélhetett az agráriumért felelős férfiúból, mert elég nehéz a gondolatai között összefüggéseket találni. A kormányzati politikusok esetén a szakma szabályait kínosan betartó Magyar Távirati Iroda jelentése szerint ugyanis emberünk részben visszautasította az uniós bíróság döntését, mondván, „olyan jogokat formált, amelynek nincs alapja”. Majd gyorsan hozzátette: a döntés nem érte váratlanul, és „a tárca ki fog dolgozni egy jogi megoldást”. A bíróság jogainak elvitatása – bevált Fidesz-retorika – szabadságharcos üzenet a pálinkafőző magyar népnek, ahogy Orbán Viktor szereti. A bírói döntés tudomásul vétele viszont már üzenet a külföldi sajtónak és az eurobürokratáknak: tudjuk, hogy hibáztunk, de kijavítjuk, aztán proszit.

A bírósági döntést követően szinte azonnal nyilatkozott Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young globális adószakértője, és lakonikus rövidséggel azt mondta: az uniós jog értelmében nem lehet adómentesen pálinkát főzni. Ebben semmi meglepetés nincs – fűzte hozzá –, ez már a csatlakozásunk óta tudható volt. Az ítélet szerint egyébként azért kell jövedéki adót kivetni, hogy ne legyenek csempészést ösztönző nagy adókülönbségek a tagállamok között. A cukor, hús és egyéb termékek milliárdos áfacsalásai számunkra akár figyelmeztető erejűek is lehettek volna. Az alkoholra vonatkozó adókedvezmény – nem adómentesség – legfeljebb azokra a párlatokra adható, amelyeket a gyümölcstermesztők saját gyümölcsükből, saját üstökben vagy a szeszfőzdékben főzetnek, de az adózatlan mennyiség ebben az esetben sem lehetne több 50 liternél. Amit persze senki nem tart be.

Magyar és szabad

A Pálinka Team, mint szakmai közösség – amely a pálinkafőzés „szent, magyar és szabad” jelszóval toborozza a híveit – is azt szeretné, ha a magyar kormány csipkedné magát, és mielőbb az uniós joghoz igazítaná a magyar jogszabályt. Az ugyanis szerintük sem teljesíti az irányelvekből eredő összes kötelezettséget, és ezt a hozzáértők már régóta jól tudják. Magyari László úgy látja: a szeszfőzdékben előállított pálinka adója 50 százalékának kifizetése már nem sértené az európai normát, és még előnyös is lenne a gazdáknak. Ezt az álláspontot alátámasztja az Európai Unió Bírósága sajtóosztályának munkatársa, Lehóczki Balázs is, aki szerint a bérfőzdék esetében az 50 százalékos kedvezményes adókulcsot lehetne alkalmazni; ha viszont Magyarország mégsem teljesítené az ítéletben foglaltakat, akkor hatvan nap után komoly pénzbírságra számíthat.

Az persze más kérdés, hogy ha elkészül is az új jogi szabályozás, az adóhivatal ellenőrzi-e a törvény betartását. Ugyanis bizonyos mennyiségen felül ma is kellene adót fizetni, de úgy tűnik, kormányzati „áldással” ma mindenki adócsalásra rendezkedett be. Amíg 2010-ben 2,8 milliárd forint jövedéki adót fizettek a bérfőzdék, ma mindössze 12 millió forint csurog az államkasszába, az is inkább a szolgáltatások bérei után járó adóbefizetés lehet. Az ország pedig úszik a pálinkában.

A Pálinka Team tagjaként már idézett Magyari László szerint szükség van arra, hogy gyorstalpalón, hétórás tanfolyamon kedvezményesen tanítsák meg a gazdákat a saját célra főzött 50 liter előállítására. A kistermelők oktatása azért is létszükséglet, mert az ellenőrizetlen körülmények között készülő ital sok esetben rendkívül rossz minőségű, akár mérgező is lehet! Magyari állítja: ma a „privát” célra főzött pálinka 80-90 százalékát olyan emberek főzik, akiknek a szakmai előírásokról fogalmuk sincs. Miközben nyílt titok, hogy a gyanús körülmények között előállított pálinkát „jó hazaiként” eladják – az engedélyezett mennyiségnek akár többszörösét is lefőzhetik –, az rendre a gyanútlan városi családok ünnepi asztalán köt ki. Áldozatokról egyelőre nincs jelentés. Pedig ma már otthon is rendkívül jó minőségű szesz készülhetne, amely felvehetné a versenyt a hivatásos pálinkafőzők termékeivel – állítja a szakember.

Miután tehát ma boldog-boldogtalan adómentesen és ellenőrizetlenül főzi a szeszt, törvényszerű, hogy a legális működésre kényszerülő cégek a „kisüstökkel” szemben versenyhátrányba kerülnek és tönkremennek, mert nekik – a kicsikkel ellentétben – fizetniük kell az adót. Az egyik ilyen nevet szerzett cég tulajdonosa, Bolyhos László azt nyilatkozta a 168 Órának, hogy a „szabad” pálinkafőzés bevezetése óta cége 15-20 százalékkal kevesebb pálinkát tud eladni. Éves beszámolójában ugyanezt jelzi a Zwack vezérigazgatója, Frank Odzuk is. Még ennél is nagyobb visszaesésről számolt be Vértes Tibor, a nemzetközi hírű Agárdi Pálinkafőzde tulajdonosa, aki szerint legalább 25 százalékkal esett vissza az egész ágazat forgalma. Ami persze a fogyasztónak nem fáj, de érdemes elgondolkodni azon, hogy az adózatlan és ellenőrizetlen pálinkafőzés eredményeként az elmúlt évben 17 millió liter 50 fokos pálinka készült az országban, ami – az egyik szakember szerint – „talán soha nem fogy el”. És virágzik a feketepiac. (Négy éve még csak 5-7 millió litert állítottak elő.) Miközben magyar vállalkozók százmilliókat invesztáltak a beruházásaikba, amelyek megtérülése ma reménytelennek látszik.

Pedig Raskó György agrárközgazdász szerint csak a jó hírű cégek esélyesek bekerülni az európai vagy amerikai piacra, hogy aztán ott megalapozzák és megőrizzék a magyar pálinka jó hírét. A nemzetközi versenyekről sok cég aranyéremmel tér vissza. Ezzel szemben a korlátlan szeszfőzést lehetővé tevő kormányzati gyakorlat, illetve az ebből adódó feketekereskedelem veszélyezteti leginkább nemzeti italunk presztízsének megalapozását. Az adóelkerüléssel ráadásul milliárdokkal kurtítja meg saját költségvetését az állami adminisztráció.

Nemzeti ital?

A hazai vállalkozók – bár nyilatkozni nem merik – egyértelműen azt várják, hogy a szaktárca mielőbb az uniós normáknak megfelelően szabályozza a pálinkafőzést. Szabályozza, és aztán tartassa is be az előírásokat, ahogy Németországban és Ausztriában teszik. Ellenkező esetben a kormány akadályozza a leginkább a pálinka nemzeti itallá válását és nemzetközi hírének megőrzését.