Osztrák-magyar olajháború?

A Mol éves közgyűlésén meghozott határozatok bírósági megsemmisítését akarja elérni a magyar olajcég átvételére törekvő osztrák OMV, amely várhatóan hétfőn induló jogi keresetével "új frontot" nyit a Mol elnyeréséért folytatott, eddig csekély eredménnyel járó hadjáratában, írta hétfőn a Financial Times.

Mint arról a tekintélyes londoni gazdasági napilap hétfői cikke beszámol, az OMV a magyar és az európai uniós jog alapján indított keresetben azzal érvel, hogy a közgyűlésen leadott, a vállalatvezetést támogató voksok közül sok érvénytelen volt, tekintve a részvényeseknek a céghez fűződő kapcsolatait. Az érvelés részben arra céloz, hogy a Mol vezetése az OMV elleni védekezésül felvásárolt saját részvényeit olyan vállalatokhoz juttatta, amelyekkel bizalmi kapcsolatban áll, így támogatásukra feltétlenül számíthatott. Azért kényszerült erre, mert korábban a magyar törvények tíz százalékban szabták meg a saját részvényfelvásárlás felső határát. Bár időközben a Parlament ezt dícséretes konszenzussal jelentősen megemelte, a Mol ebből eredő alapszabálymódosítását még a baráti részvényesek szavazataival szentesítette.

Az osztrák cég szerint az e részvényesek kezén lévő papírokat gyakorlatilag "kvázi sajátrészvénynek" lehet tekinteni, amelyeket a Mol maga ellenőriz. Ezért most az OMV a közgyűlésen elfogadott határozatok megsemmisítését akarja, és annak bírósági kimondását, hogy a magyar vállalattal kapcsolatban álló részvényesek a jövőben ne szavazhassanak, illetve ne kaphassanak osztalékot. Az osztrák cég mindemellett különleges auditor bírósági kinevezését is el akarja érni az e részvényesek és a Mol között fennálló kapcsolatok részleteinek felülvizsgálatára. Becslések szerint az érintett részvényarány negyven százalék körül van.

A közgyűlésen leadott szavazatok 80 százalék körüli arányban a Mol igazgatótanácsát támogatták. Jóllehet az OMV-nek 20 százaléka van a magyar cégben, szavazati jogának felső korlátja az egyéni részvényesekre megszabott 10 százalék. A közgyűlés után, május elején több befektető is úgy nyilatkozott, a szavazati többségeket az is növelte, hogy egyes részvényeseket megakadályoztak a szavazásban. Ennek módjáról nincsenek részletek, viszont az osztrákok egyebek mellett erre is hivatkoztak, amikor nem európainak minősítették a Mol vezetőinek eljárását.

A nyilatkozat-offenzíva nem tudja elfedni a tényeket, azt, hogy az OMV több fronton is kudarcot vallott. Legutóbb egy bíróság utasította vissza első fokon azt a keresetét, amelyben a Mol működésének törvénytelenségét kérte megállapítani több területen. Bár már a külföldi elemzők jelentős része is arra a következtetésre jutott, hogy az OMV sikeres átvételi próbálkozásának kilátásai elenyészőben vannak, az OMV mostani keresetével folytatja a háborút. Ennek kedvező eredménye mellett abban bízik, hogy az EU illetékes bizottsága többszöri döntéshalasztás után elmarasztalja majd a Molt és az őt védő magyar Országgyűlést a versenyszabadságot korlátozó határozatok miatt.