Óriási a baj! Ebből a munkakörből százezren hiányoznak Magyarországon

Mintegy százezren hiányzonak Magyarországon a földeken dolgozó idénymunkások közül - közölte a péncentrum.hu gazdasági szakportál. Noha a napszámban a földeken már a 15 000 forintos bér sem ritkaság, az északkeleti országrészbe, Közép-Magyarországon pedig akár havi nettó 260 ezer forint is elérhető a betanított munkával. A magyar idénymunkások egyre nagyobb hányada azonban külföldre megy dolgozni, így számos gazda ennyiért sem talál magának munkaerőt.

A magyar mezőgazdaságnak évtizedes, strukturális gondjai vannak, de például a zöldség- és gyümölcstermesztésnek az óriási kieső munkaerő sok-sok milliárdos kárt okoz minden évben és egyre növekvő mértékben.

„Az élőmunkáért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán az előrelátóbbak sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az igénymunkásokat” – számolt be a problémáról a Pénzcentrumnak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviselője.

Jelezte azt is, a gyümölcstermesztésben a jelentős, megnövekedett napszámos munkaigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik. A szabadföldi zöldségtermesztésben a kritikus időszak ugyanez de a hajtatott zöldségtermesztésben pedig egész évre akad munka. A FruitVeB számításai szerint az összes, zöldség- és gyümölcstermesztésben dolgozó, főállású foglalkoztatott száma 144 ezer, ehhez jön még a jelenlegi 200-250 ezer idénymunkás.

Azonban, amennyiben a magyar kormányzati zöldség-gyümölcs ágazati stratégia által előirányzottak szerint a termelés másfélszeresére bővítés a cél, ehhez legalább 20 és leginkább 40 százalékkal több munkaerőre lenne szükség.

(Kiemelt kép: Az önkormányzat dolgozói burgonyát szednek fel Rozsályon 2012. szeptember 26-án. A) megtermelt zöldségeket és burgonyát a helyi közétkeztetésben használják fel. Az önellátó falu program egyik mintájaként szolgáló, ma már országosan ismert 800 lakosú szatmári településen gyakorlatilag felszámolták a munkanélküliséget, a 350 munkaképes korú rozsályiból a múlt évben 18-an nem dolgoztak. Fotó: Balázs Attila / MTI)