Ördögi körben a magyar gazdaság

Nem csupán az a baj, hogy recesszióba süllyedésünkkel a térségünktől leszakadtunk és egyre inkább a dél-európai válságzónához sodródunk, hanem még inkább az, hogy az Orbán-kormány tudomást sem akar venni a realitásokról, és a gondokért saját ámokfutása helyett továbbra is a külső környezetet okolja. Ezzel a hozzáállással esélye sincs annak, hogy belátható időn belül kedvező fordulat jöjjön a magyar gazdaságban.

2012. augusztus 15., 13:06

Kétes dicsőség, hogy Orbánéknak sikerült elérniük azt, amit Gyurcsányéknak még a válság mélypontján sem: egyszerre van recesszió és gyorsuló infláció. A közgazdasági ismeretekkel valamelyest is bírók számára ez egyértelmű jele annak, hogy a gazdaság súlyos és nehezen kezelhető válságban van, mert a kilábaláshoz egyszerre kell küzdeni egymással alapvetően ellentétes kezelést igénylő jelenségekkel. Ez még kedvező külső feltételek és határozott, hozzáértő és szakmailag megalapozott koncepcióval rendelkező gazdaságirányítás mellett is nehéz feladat, minderről azonban a jelenlegi helyzetünkben korántsem beszélhetünk.

Az első negyedévi 0,7 százalékos éves szintű GDP-csökkenést követő 1,2 százalékos második negyedévi visszaesésnél, azaz a tényleges és gyorsuló recessziónál csak Matolcsyék reakciója az elkeserítőbb. Az NGM kommentárja azt jelzi, hogy a Fidesz-kormány végletesen elszakadt a valóságtól és képtelen felfogni, mekkora károkat okoz az országnak unortodox makacsságával és hatalmi arroganciájával. A közlemény minden állítása azt tükrözi, hogy szerintük a hiba nem a kormányban van, hanem a hanyatló Nyugatban, a rossz időjárásban stb., és a bajok csak átmenetiek, mert előttünk a boldog jövő.

Matolcsyék képesek voltak leírni azt, hogy a GDP-adatunk az uniós növekedésnek és a várakozásaiknak megfelelő. Ezzel szemben a tény az, hogy az EU és eurózónás átlag éves szinten -0,2 százalék, és a mi -1,2 százalékunknál csak a pénzügyi válsághelyzetben lévő görögök, olaszok, portugálok és ciprusiak adata rosszabb. Ami a várakozásokat illeti, Orbánék egy évvel ezelőtt még az elrugaszkodás évének nevezték az ideit, de ez ugye már nagyon régen volt. Amellett viszont még mindig kitartanak, hogy a büdzsé az idei évre szerény növekedést tartalmaz, sőt Matolcsy is arról beszélt a tündérmesés CNN-interjúban, hogy az első negyedéves zuhanás csak átmeneti volt, ezután jobb jön, jövőre pedig már robusztus lesz a növekedés. Ha mindezt komolyan gondolták, hogyan számíthattak a korábbinál is rosszabb negyedéves eredményre?

Hasonló a dilemma az NGM hozzáfűzött magyarázatával. Aszerint az európai dekonjunktúra és amiatt az export visszaesése, továbbá az agrárium aszály miatti alulteljesítése az oka a recessziónak. Ehhez képest a statisztikai adatok szerint az első félévben a kivitel megtorpant ugyan, de az előző évhez képest még így is növekedett, akárcsak fő külpiacunk, a német gazdaság, ahol 0,3 százalékos volt a bővülés. A hazai fogyasztás viszont a reáljövedelmek esése miatt több mint két százalékkal múlta alul az előző évit, és még ennél is nagyobb mértékben hanyatlottak a beruházások. Mindez nem a külső környezet, hanem az elhibázott unortodox gazdaságpolitika, az egyoldalú megszorító lépések és a bankokat, a húzóágazatokat sújtó intézkedések hatása.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.