Orbán: Nem biztos, hogy kell nekünk euró

Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő években arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni – ezt Orbán Viktor mondta szokásos . A miniszterelnök szerint az eurózónában egy nagyon erős, a nemzeti függetlenséget, szuverenitást jelentősen korlátozó központosítás zajlik majd le. Ezzel kapcsolatban leszögezte azt is, hogy nem hisz a birodalmi Európa gondolatában.

2012. június 15., 18:39

Orbán szerint Európában „súlyos dolgok vannak készülőben”, a hitelt adók mindenféle játékot játszanak a kiszolgáltatottabbnál kiszolgáltatottabb államokkal, a legfontosabb feladat ezért most átvenni az irányítást a pénzpiacoktól. Ez az európai politika radikális változását jelenti majd, olyan fordulatok jönnek, amelyek minden eddigi szabályt átfogalmaznak.

A miniszterelnök a rádióban újfent elmondta, Magyarország készen áll arra, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdjen az IMF-el. „Nem rajtunk múlik, hogy mikor kezdjük el”, az EU már zöld jelzést adott, tehát „bármelyik pillanatban jöhetnek arról szóló hírek az IMF-től, hogy a tárgyalások megindulhatnak” – mondta Orbán Viktor.

A jegybanktörvényről a kormányfő úgy nyilatkozott, a kabinetnek nem fűződik semmilyen különleges érdeke ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank mostani vezetősége mandátumának lejártáig kinevezzenek egy harmadik alelnököt. „Van egy törvényünk, amely szerint ez lehetséges, a törvényt nem fogjuk módosítani, de szívesen megállapodunk arról, hogy a mostani jegybankelnöki vezetés mandátumának lejártáig nem nevezünk ki új alelnököt” – mondta.

Varga kicsit ellentmondott a főnökének

A miniszterelnökétől némileg eltérő kommunikációs irányt képviselt a köztévé Ma Reggel című műsorában Varga Mihály. Az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter

azt mondtahogy, a jövő héten benyújtják az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását, amely várhatóan eleget tesz az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap elvárásainak, így az utolsó akadály is elhárul a tárgyalások megkezdése elől.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.