Orbán "kéjes aberrációról" beszél

A miniszterelnök szerint nem lehet elbújni a munka elől, és helyette szociális juttatásokat remélni. Orbán Viktor ezt az Új Széchenyi-terv bemutatóján hangsúlyozta, ahol közölte: Magyarországot ésszerűen újjá kell szervezni, a gazdaságpolitika középpontjába a munkát kell állítani. A a kormányfő arról is szólt, hogy a kormány fél év alatt stabilizálta a hamisított költségvetést.

2011. január 14., 16:11

Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahely teremtését segítse elő - mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar embert megöli a tétlenség, és minél kevesebben dolgoznak az országban, annál rosszabb lesz élni Magyarországon, mert a hangulat is egyre rosszabbá válik. A gazdaságpolitika középpontjába ezért a munkát kell állítani - írta az

InfoRádió beszámolója. <br />
A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon jelenleg a munkára képes embereknek csak 55 százaléka dolgozik, míg az Európai Unióban 65 százalék ez az arány. Ez nem maradhat így - mondta -, ezért először el kell érni az EU-átlagot, majd azt meg kell haladni, és "nekünk kell Európában a legmagasabb foglalkoztatást bemutatni". Így szerinte olyan államokkal is versenyképessé válhat termelékenység és termelés szempontjából Magyarország, mint Kína vagy Brazília.

A miniszterelnök kijelentette: Magyarországon nem lehet elbújni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról azt remélve, hogy majd az állam munka helyett valamilyen, másoktól beszedett adókból szociális juttatásokat fog fizetni; ez ugyanis nem korrekt eljárás. Álláspontja szerint, ha nem fogadjuk el azt a tételt, hogy nem lehet elmenekülni a munka elől, akkor nincs esély a gazdaságpolitika sikerességére. A strukturális reformprogramoknak ezért éppen az az értelme, hogy mindenkit meghívjon és bent tartson a munkaerőpiacon.

Orbán Viktor szerint "van valami kéjes aberráció a magyar közéletben, amely minden egyes gazdasági konferenciától azt várja, mikor ejtik ki azt a bűvös szót, hogy megszorítás. (...) Sosem fogom megérteni, hogy a baloldal gazdaságpolitikai logikájának miért áll a középpontjában a megszorítás, és miközben egyébként a saját társadalmi bázisuk is retteg ettől, miért éreznek kéjes kielégülést, amikor azt mondhatják, hogy>>és most megszorítunk<<". Kétségkívül, Magyarország nem költhet annyit, mint amennyit költ; vannak célok, amelyekre nem költhet, mert nem igazolhatók azok, vagy mert pazarlóak, és vannak bevételek, amelyeket nem szed be, pedig be kellene, ezért a kiadásokat csökkenteni kell, bizonyos területeken pedig a bevételeket növelni - emelte ki a miniszterelnök.

Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem megszorítás, hanem újjászervezés, a kormány politikájának középpontjában ezért Magyarország ésszerű újjászervezése áll: ez fogja magával hozni a kiadások csökkentését és a bevételek növekedését, ez fogja helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt, ez tartja majd 3 százalék alatt a költségvetési hiányt, és teszi lehetővé az államadósság csökkentését.

A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy mindig meg kell küzdeni "a múlt erőivel", amelyek azon dolgoznak, hogy Magyarországot visszavigyék a nemzetközi gyámság alá, a megszorításokba, az eladósodásba, "amin persze aztán ők" jól kereshetnek a becsületesen dolgozók rovására.

Egy ország átszervezésére, versenyképessé tételére egy emberöltőben csak egyszer adódik lehetőség, többször nem - mondta a kormányfő, aki szerint, ha a hazai kis- és közepes vállalkozások egyre többen lesznek, és sikeresebbé válnak, belátható időn belül az egész ország erősebb, sikeresebb és boldogabb lesz.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.