"Orbán adói megnyomorítják az országot"

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint "elképesztő károkat" fog okozni Magyarországnak, ha a kormány bevezeti az internet- és sms-adót - mondta Varju László, a DK pártigazgatója szombati sajtótájékoztatóján.

2012. április 21., 17:15

Magyarország az okostelefonok és az ostoba adók országa lesz, ha ezt így folytatják - fogalmazott a politikus az MTI szerint. Az Origo pénteken írt arról, hogy információjuk szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolja a kormánynak, minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg; a tárca szerint az ebből származó bevétel elérheti a 40-50 milliárd forintot.

Varju László hangsúlyozta: a DK tiltakozik "a rendszeresen jogsértő Orbán és Matolcsy" újabb adója ellen, amely szerintük a vállalatok mellett elsősorban a fiatalokat, a 20-30-40 éves generációt sújtja majd, hiszen számukra az internet és az sms a kommunikáció természetes formája. Közölte: a DK arra bíztat mindenkit, hogy sms-ben vagy a Facebookon tiltakozzon az adó ellen, mert az a kommunikáció, az információs lehetőségek és a beszélgetések gátját szabja majd. Az ellenzéki politikus "otrombaságnak" nevezte az új adók tervét, és hangsúlyozta: fel kell tenni a kérdést, hogy vajon hány olyan család lesz, ahol a kommunikációs adó csökkenti majd a gyerekek internet felhasználási lehetőségét, vagy ahol a nagymama nem tud majd kapcsolatot tartani az unokájával az újabb teher miatt.

"Orbán adói megnyomorítják az országot, Orbán Viktor a haladás és a progresszió ellensége, aki (...) nem csak az ország gazdasági, hanem technikai jövőjét is most már veszélyezteti" - fogalmazott. Közölte: a DK azt javasolja Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy tekintsen el ettől a tervétől, a kormány pedig a társaságokra korábban kivetett és "jogtalanul beszedett" telekommunikációs adót fordítsa az oktatásra, a fiatalokra és a kommunikáció fejlesztésére.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.