Októberben dőlhet el Magyarország sorsa

Az Európa Tanács valószínűleg a parlamenti közgyűlés októberi ülésszakán dönt arról, induljon-e monitoring eljárás Magyarország ellen egyes kifogásolt magyar jogszabályok miatt - erősítette meg hétfőn az MTI-nek Andrew Cutting, az ET brüsszeli irodájának szóvivője az erről szóló korábbi közléseket.

2012. június 12., 17:13

Elmondta, hogy a Velencei Bizottság - az ET égisze alatt működő, tekintélyes alkotmányjogászokból álló, független tanácsadó testület - pénteken vitatja meg a magyar választási törvény, továbbá az Alkotmánybíróságról, a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint az ügyészségről szóló törvény eddig elvégzett elemzésének következtetéseit. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a minap a Népszabadságnak adott nyilatkozatában utalt arra: a Velencei Bizottság jelentései elkészítésének utolsó fázisában szokott szóbeli tárgyalást is tartani, ez június közepén lesz, és ezen a kormányt Répássy Róbert államtitkár képviseli.

Andrew Cutting azt nem tudta határozottan megmondani, hogy pénteken már nyilvánosságra is hozzák-e a Velencei Bizottság hivatalos és végleges értékelését a szóban forgó magyar jogszabályokról. A szóvivő elmondta: a Velencei Bizottság várhatóan további magyar jogszabályokkal kapcsolatban is közzétesz majd állásfoglalásokat. Erre is tekintettel azt valószínűsítette, hogy az októberi parlamenti közgyűlési ülésszakon születhet majd meg a döntés arról, indítson-e az Európa Tanács monitoring eljárást a magyarországi jogállamiság helyzetét érintő aggályok miatt. Az ET parlamenti közgyűlése ettől függetlenül június végén is tart ötnapos ülésszakot.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára már március 22-én magyar újságíróknak adott tájékoztatásában is a döntés októberi esedékességéről beszélt. Akkor elmondta, hogy a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő ET eddig csupán a keleti kibővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozott államok - így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok - vonatkozásában indított monitoring eljárást, mégpedig a csatlakozás időpontjával azonos hatállyal. Arra eszerint még nem volt példa, hogy egy korábban ET-taggá fogadott országgal szemben utólag léptettek volna érvénybe ilyen ellenőrző-megfigyelő, helyszíni monitoring intézkedést.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.