"Némely országban az adatokkal nem bánnak elég precízen, hamisítgatnak"

Akinek görög értékpapírja van, annak egy darabig nem kell aggódnia - nyilatkozta az elsősorban Görögországnak megszavazott nemzetközi pénzügyi segítségre utalva Bod Péter Ákos a Duna Televízió esti háttérműsorában. Az a valódi kérdés, hogy mi lesz az euróval, az európai pénzügyi-monetáris unióval, illetve bejut-e Magyarország a közös pénznembe - szögezte le a szakember.

Emlékezetes: az EU pénzügyminiszterei hétfő hajnalban 500 milliárd euró értékű hitel- és hitelgarancia-keretet nyitásáról döntöttek, megsegítendő az esetleg fizetési nehézségekkel küzdő eurózóna-államokat.

Arra felvetésre, hogy ez a hatalmas garancia-keret nem csábítja e további könnyelműségre, a költségvetési politika további fellazítására az egyes tagállamokat, Bod Péter Ákos úgy reagált: ez egy rendkívül jól strukturált pénzalap, amit még csak véletlenül sem szabad segélynek tekinteni.

Egyelőre ötven milliárd euró áll készpénzben rendelkezésre. Amit később esetleg le lehet hívni - különféle garanciák fejében - azok kamatozó hitelek és garanciák lesznek. Görögországnak persze ez most jelentős segítség, hiszen a piacokon nem tudná felvenni a lejárt hitelei visszafizetéséhez szükséges pénzmennyiséget - érvelt a szakember.

Felvetődnek azonban kérdések is: miből és hogyan áll majd össze a pénzügyi alap, mi lesz, ha ténylegesen le kell hívni belőle összegeket, s mi történik, ha egy nagyobb országgal következik be az, ami most Görögországgal majdnem megtörtént - mondta.

Elképzelhető-e, hogy az euró visszaszorul az unió kemény magját alkotó országokba, emellett létrejön egy külön mediterrán és külön egy visegrádi térségbeli valuta? - hangzott a Közbeszéd felvetése. Bod Péter Ákos túlzottan előrefutónak és részben spekulatívnak nevezte az elmúlt napokban erre vonatkozóan előkerült felvetéseket. "Az ötszázmillió ember, aki az eurózónában él, óriási gazdasági erő; nem fogják hagyni, hogy ez a kötelék csak úgy szétessen" - mondta.

Az viszont valós kérdés meglátása szerint, hogy miként lehet elérni a közös valuta pénzügyi hátterét. "Az elég rendkívüli állapot, hogy a tizenhat euró-ország mindegyikének külön költségvetése és külön pénzügyminisztere van, némely országban az adatokkal nem bánnak elég precízen, hamisítgatnak, nem gazdálkodnak eléggé feszesen" - mondta az egyetemi tanár.

A probléma megoldására egyik lehetőség - ami szerinte a legkevésbé valószínű -, hogy ne legyen közös uniós pénz. A másik - valószínűbb - forgatókönyv, hogy megadják a pénzügyi támogatást a bajba jutott országoknak, de szigorítanak a feltételeken. Egyértelmű, hogy ha a görögök betartották volna a stabilitási paktumot és a maastrichti belépés feltételeit, akkor nem kerülhettek volna a mostani krízishelyzetbe - mondta.

Megjegyezte: igazi "mediterrán veszély" nem létezi. Hiszen a görög államadósság valóban magas - az ország nemzeti jövedelmének közel százhúsz százaléka - , ám a sokat emlegetett Spanyolország esetében a hiány aránya harmadannyi. "Feszesebben kell gazdálkodni" - szögezte le az egyetemi oktató.

A görög válság megnehezíti a magyar uniós csatlakozást? - hangzott a Duna Televízió kérdése. Bod Péter Ákos szerint minden bizonnyal. Ezek után ugyanis egy-egy ország adatait "nagyon megnézik" majd. A magyar államadósság most nyolcvan százalékon áll, az uniós kívánalom a nemzeti jövedelem hatvan százaléka lenne.

Évek alatt kemény munkával le lehet dolgozni ezt a különbözetet, de arra most nem számíthatunk, hogy ha jó úton haladunk a cél felé, a teljesítésig hátralévő éveket "elengedik" az eurózónába való belépésünk előtt - szögezte le Bod Péter Ákos a Duna Televízióban.