Nagyot fékez jövőre a gazdaság a GKI prognózisa szerint

A második negyedévben 4,8 – az uniós módszertan szerint 4,6 százalékos –, 2005 óta nem látott, az Európai Unió átlagát kétszeresen meghaladó ütemet diktált a magyar gazdaság, köszönhetően az uniós transzfereknek és a lakossági fogyasztás élénkülésének. Ennek nyomán a GKI Gazdaságkutató 4,2 százalékra emelte növekedési előrejelzését a korábbi négy százalékról, s a kilenc helyett immár tizenkét százalékos bővülést vár a beruházásokban. A külső és a belső körülmények romlani fognak azonban, ezért jövőre csak 3,2 százalékos iram várható. Az idei teljesítményt a térségben ebben az évben várhatóan csak Lengyelország múlja felül, de 2019-ben a GDP bővülése már a gyengébbek közé sorolja Magyarországot.

A prognózis bemutatóján Vértes András elnök kitért arra is, hogy miután az Európai Parlament több mint kétharmados többséggel elfogadta a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentést, az Európai Tanácsnak meg kell vitatnia a jogállamisági eljárás megindítását, így Magyarország politikailag nyilvánvalóan elszigetelődött. Szerinte az Európai Bizottságban uralkodóvá vált az a vélemény, hogy 2021-től a kohéziós támogatások kifizetését függővé kell tenni az egyes országok megfelelő jogállami helyzetétől, s ennek elfogadtatásához megteremthető a szükséges többség. A GKI elnöke úgy látja, hogy a kialakult helyzetben a magyar kormány akkor viselkedne racionálisan, ha alkalmazkodna a legfontosabb elvárásokhoz. A merev elzárkózás ugyanis súlyos gazdasági és politikai következményekkel járhat.

A kutatók emlékeztetnek rá, hogy az áprilisi parlamenti választások után nyilvánosságra hozott új konvergencia-program 2022-ig évente legalább négy százalékos gazdasági növekedést tartalmaz, ám júniustól – a 2019. évi költségvetés vitája során – már egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva masszív és földrengés-biztos költségvetés készítésére helyeződött a hangsúly. Ezzel az a probléma a GKI elemzői szerint, hogy a költségvetés fő számai továbbra is megegyeznek a konvergencia-program előirányzataival. A kormányzat tehát menet közben, függöny mögött igazítja majd ki a költségvetést – akár a növekedés kárára is, hogy a hiányt az ígért mederben tarthassa.

Ami a folyamatokat illeti, 2018-ban nagyon gyors, de a tavalyinál kisebb ütemű, nyolc százalék körüli reálkereset-növekedés várható, de 2019-ben elsősorban a minimálbér dinamikájának lassulása miatt az ideinek kevesebb mint a fele. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 4,5 százalékkal idén érheti el csúcspontját, majd jövőre egy százalékponttal mérséklődik.

A beruházások tavaly meghaladták a válság előtti szintet, az idei első félévben a versenyszféra beruházása azonban csak hét százalékkal nőtt, miközben a jelenlegi uniós pénzügyi keretben Magyarország papíron az EU-források korábbinál nagyobb részét, több mint felét a magánszektorba irányítja. Eközben hasított az állami szféra, ahol a fejlesztések volumene ötven százalékkal bővült. A második félévben a magas bázis miatt markáns lassulás várható, az év egészében a tavalyi 17 százalék után 12 százalékos volumenbővülés valószínű. Ám 2019-ben a lassulás folytatódik, és csak öt százalékos növekedés prognosztizálható. A 2017-ben 21,5 százalékos beruházási ráta idén 23 százalékra emelkedik, elérve a válság előtti szintet. 2019-ben 23,5 százalék várható. Ez főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető.

A belföldi felhasználás mindkét évben meghaladja a GDP növekedését, az ágazatok közül 2019-ben az ipar kivételével várhatóan minden ágazat növekedése lassul. A leggyorsabban továbbra is az építőipar, ettől lemaradva a kereskedelem és az infó-kommunikációs ágazat bővül. Az ipari növekedés az európai konjunktúrát követve lassul, a 2017. évi 4,8 százalékos bruttó termelésbővülés után 2018-ban és 2019-ben is csak 3,5 százalékos dinamika várható. A belföldi értékesítés idén gyorsabban nő, mint az export, ami az európai járműipar strukturális problémáinak, illetve a belföldi építési beruházások felfutása okozta keresletbővülésnek a következménye. Ez utóbbi fenntarthatósága kérdéses – mondják a GKI szakértői. Hozzáteszik: a külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban és 2019-ben is mérséklődik, a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik.

A foglalkoztattak száma 2018-ban és 2019-ben is lassuló dinamikával, idén egy, jövőre fél százalékkal növekszik. Az állami szférában létszámszűkítés kezdődik. A gazdasági konjunktúra létszámbővítő hatását csökkenti a közmunka fokozatos visszaszorítása és a tartós munkaerőhiány. A közfoglalkoztatottakkal együtt számított – valóságos – munkanélküliség az EU átlaga körül alakul.

Az államháztartási deficit 2018-ban már hatodik éve lesz három százalék alatt. A magyar hiány azonban az egyik legmagasabb az EU-ban, a strukturális deficit pedig három százalék feletti. Az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése, valamint egyes, választási szempontból is fontos költségvetési programok következtében a pénzforgalmi deficit tavaly közel hetven százalékkal haladta meg az előirányzottat, idén pedig már az első hét hónapban tíz százalékkal az egész évre előirányzott összeget. A GKI szerint idén a tervezett 2,4 százaléknál valamivel kisebb, de a tavalyinál valamivel nagyobb, 2,2 százalék körüli GDP-arányos eredmény-szemléletű hiány, ám a hatalmas pénzforgalmi deficit és a forint gyengesége miatt csak az EU elvárásánál kevésbé csökkenő, 73,5 százalék körüli GDP-arányos államadósság várható. Mivel a 2019. évi költségvetés túl derűlátó feltételezésekre épül, jövőre is menet közbeni módosításokra, a tervezett 1,8 százalékot csak megközelítő, két százalék körüli hiányra kell számítani.

Az infláció üteme idén és jövőre is gyorsul, 2018 végén 3,5 százalék várható, 2019-ben pedig az átlagos éves áremelkedés is eléri a 3,5 százalékot.

A kockázatokat és a jelenleg előrejelezhető folyamatokat összegezve a GKI elemzői arra a következtetésre jutottak, lehetséges, hogy idén a növekedés irama meghaladja a 4,2 százalékot, jövőre viszont elmaradhat a mostani prognózisban szereplő 3,2 százaléktól.

A teljes előrejelzés elérhető ide kattintva.