Nagyot álmodtak a minisztériumban

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy, az országos villamosenergia-átviteli rendszert működtető Mavir Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által július elején elkészített tanulmányra hivatkozva úgy fogalmazott: reális lehetőség, hogy a német atomerőművek leállítása nyomán, a kieső kapacitást pótolva, Magyarország több áramot adjon el külföldre, mint amennyit onnan vásárol. Kaderják Péter, a REKK vezetője az

Origokérdésére azt mondta, az NFM felvetése, mely szerint a német nukleáris erőművek leállításának hosszú távú következményei lehetnek a régió energiapiacára, "teljesen releváns", de a modellezés azt mutatta, hogy a pótlás a magyar erőműveknél maximum 400 megawatt körüli többletkeresletet eredményezhet. "Ha ez így lesz, az legfeljebb a nettó importpozíciónk csökkenését eredményezheti. Most tíz százalékkal több áramot importálunk, mint exportálunk, ez az arány talán lemehet nyolcra" - magyarázta a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnöke.

A szakértő szerint az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a németek nem Kelet-Európából akarják beszerezni a hiányzó áramot. Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy a távolabbi jövőben Magyarország nettó áramexportőrré váljon, de ez nem a német import alakulásától, hanem sokkal inkább attól függ, hogy megtörténik-e a Paksi Atomerőmű régóta tervezett bővítése, és sikerül-e a megújuló energiák hazai termelését felfuttatni - ezt a Nemzet Energiastratégiának az (ugyancsak a REKK által készített) gazdasági hatáselemzése állapítja meg. Mindennek az áll a hátterében, hogy Magyarországon jelenleg csak a hazai áramigény több mint 40 százalékát fedező Paksi Atomerőmű tud nemzetközileg versenyképes áron termelni. Vagyis valóban potenciális keresletet generálhatna, ha versenyképes áron tudnának szállítani a magyar erőművek - de amíg ilyen magasak a gázárak, szinte biztosan nem tudnak. A gázárak számottevő mértékű csökkenésére a jelenlegi világpiaci helyzetben nem lehet számítani, arról nem is beszélve, hogy a Magyarországon beszerezhető (többségében orosz eredetű) gáz általában drágább, mint a nyugat-európai. Kaderják Péter azt is megjegyezte, hogy a nettó exportőrré válásnak nemcsak a paksi bővítés a feltétele, hanem az is, hogy a Nemzeti Megújulóenergia-hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) megfogalmazott célok maradéktalanul teljesüljenek. Márpedig ez egyelőre nem vehető biztosra, tekintettel arra, hogy stratégia ugyan van, a hozzárendelendő eszközöket, forrásokat viszont még nem látni.