Mit jelent a 200 ezres minimálbér?
Sok vagy kevés a 200 ezer forint minimálbér? Ha kapjuk, nem, főleg ha összevetjük az uniós államok adataival. Az unióban a bolgár minimálbér a legalacsonyabb, ezt követi a magyar, majd a román, lett, horvát és a cseh. Vagyis, hajrá, érjük utol Németországot, de legalább Romániát.
A minimálbér összege 2021-ben 167 400 forint, az átlagbér 414 ezer. Ez azt jelenti, hogy a 200 ezer forint minimálbér jelentős, több mint 16 százalékos emelést jelentene egy vagy két év alatt. Hogy egy vagy két év alatt kerekedne ki a minimálbér, még nem eldöntött. Hogy el tudjuk helyezni ennek mértékét, érdemes a 16 százalékos emelést összevetni pár adattal. Az elmúlt tíz évben évente átlagosan hat százalék alatt volt a minimálbér-emelés mértéke. Nagyobb kilengésekkel, de a magasabb szintek sem közelítették meg a 16 százalékot. Vagyis nagyon nem megszokott még választási években sem ilyen szintű emelés, de még az egymást követő kétszeri nyolc százalék is átlag feletti.
Emellett érdemes összevetni ezt a 16 százalékot a GDP-prognózissal is: a kormány 2022-re 4,3 százalékos GDP-növekedést vár. Vagyis ha két részletben, azaz 2023-ra is emelkedne 200 ezerre a minimálbér, az akkor is jelentős, az éves GDP-növekedés kétszereséhez közelítő béremelést jelentene. Ezt a pluszt a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk. A szociális hozzájárulási adó mértéke csökken ugyan 2022-ben, hiszen 17,5 százalékról 15 százalékra mérséklődik, ám összességében ez nem kompenzálja a minimálbér emelésével járó tehernövekedést. Mivel a gazdaság bővülése erre nem enged teret, a munkaadók rosszabb pozícióban lesznek a kényszerű béremelés után.
Javulni kellene
A vállalkozások termelékenységének javulása predesztinálhatna akár jelentős bérkiáramlást is, ám ez nem a minimálbér szimpla emelgetésével, hanem a vállalati működés strukturális átalakulásával érhető csak el. Vagyis ha egy vállalkozás száz forintból kétszáz forint hozzáadott értéket állít elő, akkor képes lehet jelentős bérfejlesztésre – lásd az IT-szektort – ám ha száz forintból csak 110 forint hozzáadott értéket állít elő, akkor erre aligha lesz módja.
A magyar vállalatok termelékenysége rendkívül alacsony, vagyis a brutális mértékű bérfejlesztést nem lehet így kigazdálkodni. És amíg például a járműiparban elsősorban az összeszerelő-üzemekre és nem a kutatásra, fejlesztésre helyeződik a fókusz, addig a folyamatos béremelés évről-évre olyan lesz a cégek számára, mint a foghúzás. Ahhoz, hogy a bérek színvonala érdemben elmozduljon fölfelé – mondjuk lefelé már nagyon nem tud –, strukturális változásokra volna szükség, azaz a vállalkozások termelékenységének javulására van szükség. Ellenkező esetben a növekvő bérek egyre nagyobb költséget jelentenek a kiadási soron tovább rontva a cég termelékenységét.
Nem csak a minimálbért érinti
Egy szó mint száz, változatlan körülmények között a vállalkozások számára nagy megterhelést jelent a 200 ezer forint minimálbér kitermelése. Ez különösen a kisebb cégek számára problémás, mert esetükben a munkabérek kigazdálkodása – a rossz termelékenységi mutatók miatt – folyamatos probléma. Különösen akkor, ha az alkalmazottak jó része minimálbért vagy a körüli összeget keres. Itt állandó probléma, hogy a nagyobb vállalatokkal szemben nem tudnak elég versenyképesek lenni, nem tudják megfizetni a jó szakembereket, így pedig ördögi körbe kerülnek.
Fontos megjegyezni, hogy a jelentős minimálbér-emelés nemcsak a 220 ezer, minimálbérre bejelentett alkalmazottra vonatkozik. Ha ugyanis a minimálbér nő, de az a fölötti bérek nem emelkednek, az cégen belül is bérfeszültséget okoz. Vagyis a magasabb összegű béreket is emelni kell majd, így a garantált bérminimumot mindenképpen, de a magasabb fizetéseket is. Minél magasabb a bér, annál kisebb mértékben kell kompenzálni a minimálbér-emelést, de a szaktudás biztosan többe fog kerülni.
Kampányszag
Hogy mi értelme van a 200 ezer forint minimálbérnek, ennek alapján nem egyértelmű. Az elmúlt években a minimálbér 4-8 százalékkal emelkedett – kivéve 2017-et, akkor 11 százalékot meghaladóan nőtt. Ez azt jelenti, hogy a 200 ezret a korábbi ütemekhez igazítva két, de inkább három év alatt lehetne elérni. Ez persze nem javítana sokat Magyarország besorolásán. Elvileg a 200 ezerrel leelőznénk Romániát, Lettországot, Horvátországot és Csehország szintjére érne a magyarországi minimálbér, csak hát három év alatt azok a bérek is minden bizonnyal nőni fognak. Vagyis nem lépnénk előrébb. Ez nem is csoda, hiszen ez a lecsúszás folyamatos trendbe illeszkedik bele. Ezen csak az segít – legalább egy évre –, ha hirtelen felrántja a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum összegét.
(A cikket F. Szabó Emese, a 168 Óra főmunkatársa, gazdasági újságírója írta.)
(Kiemelt kép: Megújított tízezer forintos bankjegyek. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
