Egymillió ember keres kevesebbet a minimálbérnél Magyarországon
Csak minden negyedik munkavállaló keresett tavaly átlagbér felett, a dolgozók majdnem fele a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegeket vihetett haza havonta. A keresetek közti különbségek óriásiak. A legfelső jövedelmi tizedbe tartozó munkavállalók ugyanis éppen annyit vittek haza, mint a dolgozók kevesebbet kereső kétharmada. Ez azt jelenti, hogy 428 ezer jól fizetett munkavállaló éppen annyi pénzt keresett 2018-ban, mint 2,8 millió másik dolgozó együttvéve – írja a Népszava a Policy Agenda elemzése alapján.
Bár a minimálbér az a legkisebb kötelező bér, amit ma – néhány kivételtől eltekintve – minden foglalkoztatottnak minimum meg kellene kapnia, az adóbevallásokból úgy tűnik, ez nem így van. A dolgozók harmadának még ezt az előírt legkisebb bért sem fizetik ki munkájáért.
A KSH adatai szerint a tavalyi évben több mint 4 milliónyian dolgoztak alkalmazottként, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál 4,28 millió munkaviszony után vallottak be jövedelmet. Közülük azonban csak 2,9 millióan írtak be havi átlagban minimum 138 ezer forintos fizetést, vagyis legalább az akkori minimálbért.
A 136 ezer közfoglalkoztatott és a 187 ezernyi részmunkaidős dolgozó esetében még érthető is volna, hiszen esetükben törvényileg is megengedett a minimálbérnél kisebb fizetés. A kormány szerint előbbieket épp a minimálbérnél is kisebb fizetség motiválja az elsődleges munkapiacra való visszatérésre.
Van még rajtuk kívül további 770 ezer fő, akik szintén kevesebbet keresnek havi átlagban, mint a minimálbér.
Kordás László, a MASZSZ elnöke azt mondta a Népszavának, hogy sokan valószínűleg még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét, és részmunkaidőre jelentik be őket, de erről a dolgozók nem tudnak.
A minimálbér emelkedése a zsebbe adott béreket is fehérítené, ezért a szakszervezeti vezető szerint nem helytálló az az érvelés, miszerint a legkisebb béreknek egyre kisebb szerepük van a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben.
– A kormány azonban szándékosan alacsonyan tartja a minimálbért, és úgy tűnik, most is az időhúzásra játszik a jövő évi legkisebb béreket illetően
– tette hozzá Kordás László.
A tavaly év végén kötött kétéves bérmegállapodás alapján jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékkal emelkedik. A szakszervezetek azonban legalább 10 százalékos béremelést tartanak szükségesnek.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt nyilatkozta nemrég a Magyar Nemzetnek, hogy nem kívánnak új alkut kötni a szakszervezetekkel, mert szakértői előrejelzések szerint jövőre várhatóan 4 százalék körüli szintre mérséklődik Magyarországon a GDP-növekedés az idei évre várható 4,8-5 százalékról.
