Mindenki hibás, csak mi nem

Nem számítanak gyors megállapodásra a nemzetközi szervezetek és a kormány között politikai elemzők. Az Orbán által kifejtett "sziget-mentalitás" (hogy Magyarország lényegében egy külön élettér) és "mindenki hibás, csak mi nem" attitűd a magyar történelem legrosszabb ösztöneire rezonál.

2012. szeptember 11., 21:35

Az őszi politikai szezonkezdetre lényegében nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány szakmai válsága átcsapott egy erős hitelességi válságba, ami rányomta a bélyegét a bel- és a külpolitikára egyaránt - mondta a

Napi Gazdaságnak Antal Attila politikai szakértő. A kormányzati munka túlzott és végletes centralizációja kezdi megbosszulni magát, hiszen a miniszterelnök és legbelsőbb köre egyszerűen nem hallgat sem a kormány hozzáértő szakpolitikusaira, sem a kabinettől független - és még csak nem is ellenzéki - szakértőkre. Antal szerint a kormány eddigi tárgyalási és kommunikációs stratégiája legalább három kockázati tényezővel jellemezhető. Egyrészt úgy tűnik, hogy a kormányfő az IMF-EU-tárgyalások kapcsán "túltaktikázta" magát, hiszen a nemzetközi partnerek immáron közvetlenül igazítják helyre a miniszterelnök "kettős beszédét".

A parlament őszi ülésszakán általában gazdasági témák dominálnak, ez idén sem lehet másként - véli Gyömöre Máté, a Magyar Pogresszív Intézet elemzője. Gyömöre szerint nem véletlen, hogy a miniszterelnök az IMF-megállapodásról szólt a leghosszabban hétfői napirend előtti felszólalásában, hiszen az alapvetően határozhatja meg a gazdasági folyamatokat. A kormányfő beszédéből egyértelművé vált, hogy egyhamar nem lehet egyezségre számítani, hiszen Orbán hangsúlyozta, a kabinet a munkahelyvédelmi akciótervet tekinti tárgyalási alapnak - márpedig azt, illetve a forrásoldal bizonytalanságát nemzetközi szervezetek már többször kritizálták - fogalmazott az elemző.

Az ősz szempontjából referenciának is tekinthető a miniszterelnök parlamenti beszéde, amely egyrészt valószínűsített egy IMF-megállapodást, másrészt ennek okát kizárólag külső - európai - tényezőkkel magyarázta - hangsúlyozta Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója, aki szerint ez a kormányzati kommunikáció eszköztárából más ismert kettős beszéd: "a kormány a helyén van, a Nyugat szenved".

A kormány ugyan nyilvánvalóan azt teszteli, hogy meddig képes a piaci finanszírozás viharos hullámain lebegni, de az IMF-el szemben alkalmazott "se veled, se nélküled" taktika könnyen megbosszulhatja magát - tette hozzá Antal. A szakértő szerint óriási kockázattal jár, hogy a miniszterelnök szerint az "EU a hibás", és a megállapodásra sem az elhibázott magyar gazdaságpolitika miatt lehet szükség, hanem mert "tőlünk független" tényezők kényszerítik azt ki. Az Orbán által kifejtett "sziget-mentalitás" (hogy Magyarország lényegében egy külön élettér) és "mindenki hibás, csak mi nem" attitűd a magyar történelem legrosszabb ösztöneire rezonál és sokkal inkább a szokásos sérelmi politizálást eredményezi, mintsem a problémák megoldását - fogalmazott Antal Attila.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.