Miként lehet egy tízmilliárdos kárt négy-ötmilliárd forintból kifizetni?

A Magosz igazgatója azt állítja, az agrártárca nem fizette be az önpénzt a kárenyhítési alapba, így a jégkárt szenvedett szabolcsi termelők nem juthatnak a pénzükhöz. A tárca azt mondja, épp akkora összeget tett be, amekkorát kell.

2010. január 20., 03:53

Még mindig a kárenyhítésre vár 3500 szabolcsi gazda, akinek a termését tavaly júniusban elverte a jég. A megyében az első felmérés alapján kilencmilliárdos kárt okozott a jég, a második alapján már csak hétmilliárd forintra jött ki a szabolcsi kár. A Kossuth Rádiónak nyilatkozó almatermelőnél több mint tízmillió forintos különbség van a két kárfelmérés között.

A befizetés a káralapba 2009 óta minden termelő számára kötelező, kivéve az őstermelőket. Az alapot az állam annyival egészíti ki, amennyit a gazdák befizetnek. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége szerint a szaktárca azért nem fizetett még a gazdáknak, mert hiányzik az alapból az állami rész. Budai Gyula szövetségi igazgató szerint a gazdáktól 4,4 milliárd forint gyűlt össze az alapban, és ugyanennyi állami rész hiányzik.

„Ahelyett, hogy a jégkárt szenvedett termelők valamilyen kárenyhítésben részesültek volna, tavaly decemberben újra elkezdték ellenőrizni azoknak a területeknek egy részét, amelyeket jelentős jégkárt ért. Ez arra vezethető vissza, hogy nincs meg az alapban a pénz, mindig is kifogásoltuk azt, hogy miként lehet például egy tízmilliárdos jégkárt, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, négy-ötmilliárd forintból kifizetni.”

Gőgös Zoltán, az agrártárca szakállamtitkára más adatokat mond. Szerinte a gazdák 2,2 milliárdot fizettek be, amit ugyanennyivel egészített ki az agrártárca a költségvetésből. A károk megismételt ellenőrzésére pedig azt mondja azért volt szükség, mert nem egyeztek az adatok.

A gazdák, akiknél kétszer is ellenőrizték a jégkárt, azt mondják, ha kell, feljelentést tesznek, mert számukra elfogadhatatlan, a többmillió forintos különbség.

Az agrárkárenyhítésről szóló rendelet szerint egyébként nincs késésben a jégkárok enyhítésének kifizetése, hiszen ezt március 15-ig még megteheti az illetékes hivatal - számolt be az

MR1 Kossuth Rádió honlapja.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.