Mibe érdemes pénzt fektetnünk az idén?

Nincs könnyű helyzetben az, aki megtakarítását viszonylag biztos, de lehetőleg minél magasabb hozamú eszközökbe akarja befektetni. Márpedig az egykulcsos adó bevezetésével sok magas keresetű honfitársunk fog szembesülni azzal a dilemmával, hogy a nettó havi jövedelme tízezrekkel nő, többet fogyasztani nemigen akar vagy tud, a bizonytalan jövő miatt inkább tartalékolna, de mibe érdemes tenni a pénzét? Jó hosszútávú megoldást találni nem könnyű, az amúgy is labilis piaci környezetet a kormány intézkedései és a változó szabályozások még kiszámíthatatlanabbá teszik. /Kész szerencse, hogy ezzel a problémával csak az adózók privilegizált felső negyedének, az új rendszer nyerteseinek kell megküzdeniük .../

A legbiztosabb befektetés a banki lekötés és az állampapír, ezek hozama alapvetően az ország pénzügyi stabilitásától és a hazai pénzintézetek helyzetétől függ. Fontos jelzőszáma a jegybanki alapkamat, amely a finanszírozási körülményeket és az inflációs elvárásokat követi. Jelenleg ez nálunk valamivel 6 százalék alatt van, amit nagyjából követnek a banki kamatok is. A reálhozamot azonban az infláció is meghatározza, márpedig az jelenleg 4 százalék felett van, és az energia-hordozók, valamint az élelmiszerek árának általános növekedése, valamint a különadók hatása miatt az idén nem nagyon fog csökkenni. Ez annyit jelent, hogy a kamatadót is figyelembe véve - amelyet visszamenőleg az életbiztosítási konstrukciókra is kiterjesztettek - a teljesen biztosnak mondható befektetések reálhozama alig haladja meg az egy százalékot.

Ennél többet hozhatnak a különböző befektetési alapok, amelyeknél viszont már kockázatokkal kell számolni. A legcélszerűbb tőkegarantált formát választani, ezeknél a legrosszabb esetben is csak a hozamot bukjuk el. Vélhetően jól járhatnak azok, akik nyersanyag-alapokba szálltak be, mert azoknál a világgazdaság gyorsulása miatt az átlagosnál nagyobb értéknövekedés várható. /A kőolaj hordónkénti ára például nyár óta 20 százalékkal emelkedett, és szakértők szerint a jelenlegi 90 dollár körüli szintről rövidesen 100 dollár fölé emelkedik. Hasonló a helyzet például a színesfémekkel is./ Erőteljes az áremelkedés az élelmiszereknél is, bár ilyen befektetést nálunk nagyon kevesen vállalnak. Annál többen fektetnek ingatlanba, a jelenlegi alacsony árak csábítóak, de egyelőre célszerű óvatosnak lenni, a piac hozzáértők szerint még jó darabig stagnálni fog. Az vágjon csak bele, aki több évre kívánja lekötni a pénzét.

Néhány speciális dologtól eltekintve a tőzsdei ügyletek kínálják a legmagasabb hozamot, de a legnagyobb kockázatot is. Az elmúlt év jelentős, átlagosan 15-20 százalékos nyereséget hozott a világ tőzsdéin, köszönhetően a fellendüléssel kapcsolatos várakozásoknak, a kedvező makrohíreknek a meghatározó piacokon és a növekvő likvid pénzmennyiségnek. Az utóbbi napok tanúsága szerint az optimizmus egyelőre töretlen, ami egyébként a sok éves tapasztalatok szerint a januárra jellemző. A jövőt illetően már megoszlanak az elemzői vélemények: a többség az év végéig további emelkedést vár, bízva a gazdasági növekedés gyorsulásában, néhányan azonban a bizonytalanságok miatt korrekcióra számítanak. Az európai piacokat tarják kockázatosabbnak, főleg az eurozóna újabb országait fenyegető pénzügyi válság miatt. Hosszú távon kulcskérdés lesz, hogyan fog működni az idei évtől bevezetendő szigorúbb együttműködési és ellenőrzési mechanizmus, amely felügyeli majd a tagországok költségvetését és pénzügyi rendszerét, megakadályozandó a válsághelyzeteket.

A magyar értéktőzsde mozgását jellemzően a nemzetközi hangulat határozza meg. Ez részben az általános trendek követését jelenti, részben pedig az itthoni gazdasági folyamatok megítélését, beárazását. Az utóbbi a magyarázata annak, hogy a BÉT tavaly a nemzetközi átlaghoz képest alaposan alulteljesített: éves szinten stagnált, a tavaszi szintekhez viszonyítva viszont jelentősen esett. Köszönhető volt ez az új kormány bizonytalanságot teremtő lépéseinek: a politikusok szerencsétlen kijelentéseinek, az IMF-fel folytatott konfrontációnak, a különadók bevezetésének, a magán-nyugdíjpénztárak lenullázásának, a következetes gazdasági koncepciót helyettesítő rögtönzéseknek és arrogáns nyilatkozatoknak.

A magyar tőzsde jövőbeni szereplése még a szakértők számára is kiszámíthatatlan. A már említett nemzetközi tényezőkön túl nálunk a kormány ténykedésének elképesztően rossz külföldi visszhangja is növeli a bizonytalanságot: ha a befektetők csak rosszat olvasnak rólunk, aligha rohannak ide a pénzükkel. A kockázatosnak látszó piacokról inkább távol marad a tőke, a már bennlévők először kivárnak, majd csökkentik itteni kitettségüket. Ha a várt és ígért reformok tavasszal elmaradnak, ez a folyamat felgyorsul, főleg akkor, ha a hitelminősítők egy újabb fokozatrontással a bóvli kategóriába sorolnak minket. Más oldalról viszont a bizalmat erősítő lépések gyors emelkedést hozhatnak: az árfolyamok jelenleg jellemzően mintegy 40 százalékkal alacsonyabbak a négy évvel ezelőtti csúcsoknál, a javuló hangulat és befektetői megítélés tehát viszonylag rövid idő alatt komoly hasznot hozhat.

A tőzsdei nyereséget vagy veszteséget tehát elsősorban az fogja befolyásolni, mit tesz a magyar kormány az elkövetkező időszakban. Aki bízik abban, hogy a Fidesz kész váltani és kiszámítható, hosszú távra szóló és a fenntartható fejlődést szolgáló gazdaságpolitikát folytatni, bátran fektessen be a tőzsdén. Akinek viszont kételyei vannak, jobb, ha óvatos lesz, belátható időn belüli érzékelhető nyereségre csak különlegesen optimista nemzetközi légkör esetén számíthat.