Menti magát a Mol: dagad a korrupciós botrány
Tíz év börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. Az indoklás szerint Sanader két külföldi cégtől fogadott el kenőpénzt: az osztrák Hypo Alpe Adria Banktól és a magyar Moltól. Az ítétet nem jogerős, a vádlott a legfelsőbb bírósághoz fellebbezhet, de addig is börtönben kell maradnia. A Mol Nyrt. a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Sanader a legmagasabb rangú politikus Európában, akit korrupció miatt börtönre ítéltek – emlékeztet a Reuters. A volt kormányfő ártatlanságát hangoztatta, és azzal érvelt, hogy az eljárás mögött politikai okok állnak – írta a
Népszabadság.A horvát kormányfői posztot 2003–2009 között betöltő politikus elleni vádak két fő részből álltak. A nagyobbik tétel a Molt érinti: a vád szerint a magyarországi cég 10 millió eurót juttatott 2009-ben a kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse a horvát INA olajtársaság menedzsmentjogait. (A Mol 2003-tól vásárolta be magát a horvát cégbe, amelynek ma 47 százalékát birtokolja, 44 százalék horvát állami részesedés mellett.) Mind Sanader, mind a Mol visszautasította a vádakat, amelyek az exkormányfővel korábban szoros kapcsolatokat ápoló Robert Jezic vallomásain alapulnak.
A 20 leggazdagabb horvát között számon tartott Jezic maga is összeütközésbe került a horvát korrupcióellenes hatósággal (USKOK): 2010 végén őrizetbe vették őt, mert a Sanader kormányfősége alatt Jezichez került Dioki vállalat – Sanader hozzájárulásával – az állami áramszolgáltatótól olcsóbban kapott áramot, egymillió dolláros kárt okozva ezzel a költségvetésnek – emlékeztet az Origo.hu.
Jezic vélhetően vádalkut kötött a hatóságokkal, amikor előtárta Sanader megvesztegetésének állítólagos bizonyítékait. (2011 áprilisában ki is engedték őt addigi őrizetéből.) Az általa bemutatott dokumentumokkal azt kívánta igazolni, hogy a Mol az ő egyik cégén keresztül juttatta el Sanadernek a tízmilliós vesztegetés egyik felét, amely ma is Jezic cégének számláján áll.
Az állítást ugyanakkor visszautasította a védelem tanújaként nyilatkozó Mihail Gucerijev. A Rusznyefty orosz olajvállalat tulajdonosa – aki közös vállalatot üzemeltet a Mollal a szibériai Zapadno-Malobalikszkoje olajmező kitermelésére – a perben elmondta, hogy az ötmillió euró az ő érdekeltségébe tartozó ciprusi off-shore cégektől származik, nem pedig a Moltól, és a címzett Jezic volt, akitől földet akart vásárolni, ám az ügylet meghiúsult, a pénzt viszont Jezic nem óhajtotta visszajuttatni. A bíróság azonban kétségbe vonta Gucerijev szavahihetőségét.
Sanader 2009 nyarán váratlanul bejelentette, hogy lemond a kormányfői posztról és a Horvát Demokratikus Közösség (HZD) elnöki tisztségéről, és visszavonul a politikától. A kormánypárt tiszteletbeli elnökké választotta őt.
A csöndes visszavonulás után alig fél évvel azonban Sanader bejelentette, hogy mégis visszatér a politikába. 2010 elején azonban a HZD kizárta őt soraiból, a parlament megvonta tőle a mentelmi jogot. Az év végén pedig horvát kérésre letartóztatták őt az osztrák hatóságok, igaz, kiadatására csak 2011 nyarán került sor. (Sanader helyzetét nem könnyítette meg, hogy a HZD tavaly elvesztette a választásokat. Az új kormány, élükön a szociáldemokratákkal többször jelezték kifogásaikat az INA privatizálásának lebonyolítása miatt.)
A Sanader elleni per másik része osztrák vonatkozású: a vád szerint az 59 éves politikus a kilencvenes években külügyminiszter-helyettesként 700 ezer dollár kenőpénzt fogadott el az ausztriai Hypo banktól cserébe a közreműködésért, amely révén a horvát kormány a pénzintézetnél vett fel hitelt. (Ebben az időben zajlott a háború a volt Jugoszlávia területén, a vád ezért is tartja Sanader akkor illegális lobbitevékenységét háborús nyerészkedésnek.)
MOL: sem indíték, sem bűncselekmény
A Mol közölte: „Nem tisztünk minősíteni az elsőfokú döntést, Horvátország legnagyobb befektetőjeként tiszteletben kell tartanunk a Horvát Köztársaság független igazságügyi testületének döntését. Mindazonáltal úgy gondoljuk, az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább egy horvátországi politikai ügyről van szó.”
A társaság úgy véli, nem lehet úgy elítélni valakit, hogy sem indíték, sem bűncselekmény, sem bizonyíték nincs. Nincs indíték, hiszen a Mol, mint az INA legnagyobb egyéni részvényese komoly áldozatvállalásokkal a csőd veszélyétől mentette meg az INA-t, amikor átvette felette az irányítást 2009-ben. Ehhez nem volt szükség tisztességtelen eszközökre.
Nincs bűncselekmény sem – érvel a magyar cég, mivel a Mol nem adott semmilyen juttatást politikusoknak, vagy döntéshozóknak azért, hogy konszolidálja és megmenthesse az INA-t.
Értelemszerűen nincs bizonyíték sem, hiszen a vád mindössze egy ember vallomására épül, amit két másik tanú és a vádlott cáfolt meg a tárgyalás során – áll a közleményben.
A Mol az elsőfokú ítéletet előzetes döntéshozatalnak tekinti, s emlékeztet arra, hogy minden alkalommal határozottan visszautasította a Mol elleni vádakat. Ezt teszik most is és ugyanígy cselekszenek a jövőben is.
A Mol végül közölte, hogy Horvátország legnagyobb külföldi befektetőjeként továbbra is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az INA még sikeresebb és nyereségesebb legyen – írta az MTI.
